A filmes blogokban hatalmas sláger listák összeállítása: mindenki a saját ízlésére és tudására szabott felsorolásokat készít. Ezek nyilván a szerzők élképzeléseit tükrözik, de nézzünk meg, hogy a magyar filmek vonatkozásában a magyar filmszakma melyeket tartja a legjobbaknak. A filmkritikusok már kétszer összedugták a fejüket, hogy megszavazzák a magyar filmtörténet 12 legjobb alkotását, először 1968-ban majd 2000-ben.
A Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége (FIPRESCI) 1968-ban Budapesten tartotta éves konferenciáját és ez az esztendő volt a magyar filmgyártás államosításának (1948) huszadik évfordulója is. Az évforduló alkalmából a Magyar Filmművészek Szövetségének játékfilm- és filmkritikus-szakosztálya titkos szavazással választott ki 12 filmet, melyeket a pécsi IV. Magyar Játékfilmszemlén levetítettek, az elmúlt húsz év legjobbnak tartott filmjeként. Egy évvel később a filmeket a Magyar Televízióban is bemutatták. Akkor a kritikusok a következő filmeket tartották a 12 legjobb 1948 után készült filmnek:
1. Talpalatnyi föld (1948) Rendezte: Bán Frigyes
Az 1947-ben még létező a Nemzeti Parasztpárthoz közel álló Szabó Pál regénynek, a "Lakodalom, keresztelő, bölcső"-nek a filmváltozatát, Mészáros Ági (Juhos Marika) és Szirtes Ádám (Góz Jóska) főszereplésével már a kommunista hatalomátvétel küszöbén forgatták. Az államosított filmgyártás egyik első alkotása témaválasztásában és eszközeiben már megelőlegezi a korszak sematikus kurzusfilmjeit azonban művészetével kiemelkedik azok közül. A film gyártásában közreműködött az új filmes generáció számos tagja, mint Máriássy Félix, Makk Károly, Herskó János és Hintsch György. A film kvalitásairól itt meggyőződhetünk, esetleg meggyőzhetjük magunkat, hogy megérdemelt-e ez a helyezés.
2. Szegénylegények (1966) Rendezte: Jancsó Miklós
Magánvéleményem szerint is a valaha készült legjobb magyar film, történelmileg az 1868-as Kiegyezést követi időszakban repít minket vissza. A hatalom és a pusztákat tényleges uraló szegénylegények utolsó és tragikus összecsapását követhetjük nyomon, Jancsó szimbolikus és allegorikus látásmódjával. Nem történelmi film, és az áthallások ellenére sem 1956-ról szól, sokkal inkább a hatalom és az erőszak mélyen szántó analízise. A film minden percét a bőrünkön érezzük, a hatalom lehelete a nyakunkon: bármikor odakerülhetünk a sáncba, rabként vagy fogva tartóként. A Cannes-ban Arany Pálmára jelölt filmet Hernádi Gyula írta, és Somló Tamás fényképezte, a főbb szerepekben Latinovits Zoltánt (Veszelka), Görbe Jánost (Gajdar), Molnár Tibort (Kabai) és Madaras Józsefet (a Magyardolmányos) láthatjuk.
3. Körhinta (1955) Rendezte: Fábri Zoltán
A rendező Cannes-ban Arany Pálmára jelölt filmje, talán a magyar film történetének egyik legszebben filmezett alkotása, ami operatőr Hegyi Barnabás munkáját dícséri, a film zenéjét pedig Ránki György szerezte. A forgatókönyvet Sarkadi Imre A kútban című, 1954-ben megjelent novellája alapján a rendező és Nádasy László írta. Törőcsik Mari bemutatkozó alakításával (Pataki Mari), a Soós Imre (Bíró Máté) és Szirtes Ádám (Farkas Sándor) alkotta főszereplő hármas köré rajzolt történet, a korabeli világban a kényszerházasság kontra szerelmi házasság témakörét boncolgatja. Nem feledve az ideológiát sem, miszerint a közös vagy az egyéni gazdálkodás a járhatóbb út a szocializmus számára. A filmben az évszázados paraszti tradíciók elleni lázadást azonban még nem a hatvanas évek forradalmisága szerint kell értelmezni, a generációs különbségeket itt nem reveláció, hanem a józan ész szerinti belenyugvás oldja fel. A film képi világával egyfajta szakítás volt az irodalmi filmkészítéssel és utat mutatott az 1960-as évek szerzői filmjeihez. Fábri filmje mérföldkő volt a magyar filmgyártásban.
4. Hideg napok (1966) Rendezte: Kovács András
Cseres Tibor sokat vitatott regényéből Kovács Andás írta forgatókönyvét és rendezte az időszak sokat vitatott filmalkotását, amely még hazai bemutatása előtt a Magyar Játékfilmszemle nagydíját és Szirtes Ádám alakítása a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat kapta. Az Aczél-i kultúrpolitika engedélyével a könyv és a film is szembenézés volt a magyar történelmi múlt szennyes lapjaival, az 1942-es újvidéki mészárlásokkal. A múltunkkal való találkozás tragikus és keserű, a felelősség elöl azonban nem tudunk elszaladni, vélte az akkori kulturális irányítás, bár a szocializmus építésével ezt a korszakot lezárnak lehet tekinteni. A 1947-ben a vérengzés négy résztvevője közös cellában várva ítéletét, és együtt idézik fel az öt év azelőtti rettenetes "hideg napokat". Az ismét fergeteges szereposztású filmben láthatjuk Latinovits Zoltánt (Büky örnagy), Darvas Ivánt (Tarpataki föhajónagy), Szilágyi Tibort (Pozdor zászlós), Szirtes Ádámot (Szabó tizedes) és Bara Margitot (Bükyné Rózsa), de ebben az időszakban nem volt film Major Tamás nélkül. Katartikus és felkavaró, mai szemmel is, talán 1966 a magyar film legnagyobb éve volt.
%201966.jpg)
5. Budapesti tavasz (1955) Rendezte: Máriássy Félix
Az ostromlott Budapest világába elkalauzoló film a magyar közelmúlt egy másik szégyelfoltját mutatja be tragikus realizmussal. A nyilas rémuralom, a partizánok, magyarok, németek és oroszok drámai végjátékának lehetünk tanúi, amelynek díszleteiként a rommá lőtt Budapest szolgál. Karinthy Ferenc regényéből a forgatókönyvet az író Thurzó Gáborral közösen jegyzi, a zene Vincze Imre munkája, a filmet Illés György fényképezte. Máriássy Félix filmje megmutatja, hogy ez a kafkai világ bárhol és bármikor eljöhet, amikor az emberi természet gyomorforgató és egyben szívszorító sötét oldala felszínre tör. A film főbb szerepeiben Rajnay Gábort (Turnovszky), Gábor Miklóst (Pintér Zoltán) és Mezei Mária (Turnovszkyné) láthatjuk. A film egyik legtragikusabb jelenete itt megnézhető, ne mulasszuk el.
6. Hannibál tanár úr (1955) Rendezte: Fábri Zoltán
Móra Ferenc regényéből készített film egy kisember kálváriáját mutatja be: a beszédes nevű Nyúl Béla középiskolai tanár Hannibál pun hadvezér halálának körülményeiről írott teljesen ártatlan tanulmánya miatt a fajvédő demagógia támadásának középpontjába kerül és drámai véget ér. Az írás körül kialakult értelmezhetetlen felháborodás ismét kafkai magaslatokba repíti Fábri Zoltán alkotását. A rendezőt a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon 1957-ben a Zsűri Nagydíjára jelölték. A filmet feledhetetlen alakítások teszik halhatatlanná: Szabó Ernőt Nyúl Béla, Kiss Manyit Nyúlné, Makláry Zoltánt Manzák megformálásáért minden elismerés megilleti. A tragikomédia minden perc kincs, tanuljunk belőle amennyit csak tudunk.
.jpg)
 |
 |
.jpeg) |
.jpeg) |
7. Bakaruhában (1957) Rendezte: Fehér Imre
Az 1910-es években játszódó romantikus történet forgatókönyvét, Hunyady Sándor novellájából Hubay Miklós írta. Egy letűnt világ szórakoztató társadalomkritikáját vázolta fel Fehér Imre rendező, a főszereplő Darvas Iván (Sándor) jutalomjátékával. A keserédes, de roppant szórakoztató történet további szerepeiben Bara Margitot (Vilma), Pécsi Sándort (Bodrogi) Lázár Máriát (Bodroginé), Korompai Valit (Bodrogi Pirike) és Márkus Lászlót (Újságíró) láthatjuk és feltétlenül nézzük is meg.
8. Ház a sziklák alatt (1958) Rendezte: Makk Károly
A listán szereplő eddigi filmek sem az öncélú nevettetést szolgálták, azonban Makk Károly filmje, amelyet Tatay Sándor írt talán a magyar filmtörténet legkeserűbb és legtragikusabb alkotása. A háborúból nagybetegen hazatérő Kós Ferenc (Görbe János) felesége már nem él, gyerekére az elhunyt asszony nővére a púpos Tera (Psota Irén) vigyáz. Ferenc beleszeret és feleségül tervezi venni a szép és fiatal Zsuzsát (Bara Margit nagyszerű alakítása). Nincs áldozat és feloldozás, a görög tragédiákra hajazó végzetet egyetlen szereplő sem kerülheti el. Csak jó pillanatainkban ajánlott megtekintésre, valóban nehéz és kegyetlen filmmel van dolgunk.
9. Tízezer nap (1967) Rendezte: Kósa Ferenc
Az egy emberöltőnyi paraszti sorsot elmesélő alkotás, a a Balázs Béla Stúdió első nagyjátékfilmje volt 1967-ben. A kritikusok szerint Jancsó antitézisnek tartott alkotás Sára Sándor operatőri munkáját dicséri. Egy hanyatló világ, hányódó emberi sorsainak anatómiája az alkotás, amelyet a Cannes-i Filmfesztiválon 1967-ben Arany Pálmára jelöltek és Kósa Ferenc ugyanitt elnyerte a legjobb rendezésért járó díjat. Mai szemmel nézve is elgondolkodtató film, ne hagyjuk ki.
10. Sodrásban (1963) Rendezte: Gaál István
Kissé erőltetetten bár, de Gaál István által írt és rendezett filmet a magyar modernista filmművészet születésének tekinthetjük. A film egy fiatalokból álló társaság kalandjait bontja ki, ezzel párhuzamosan a felnőtté válásuk allegóriája. Feszültségteremtésben és hangulatában ugyan távol van Antonioni Kalandjától, azonban az adott keretek között Gaál a legtöbbet hozta ki a falusi környezetbe helyezett alkotásból. A filmet Tiszaújváros, Szederkény, és Tiszapalkonya környékén forgatták. A rendezői instrukciókat Drahota Andrea (Vadóc), Moór Marianna (Böbe), Zsipi Istvánné (Anna néni) Csikós Sándor (Laci), Harkányi János (Gabi) és Kozák András (Luja) követte ismét csak Sára Sándor kamerája előtt. Elhihetjük, hogy alapmű, de meg is győződhetünk róla.
11. A tizedes meg a többiek (1965) Rendezte: Keleti Márton
Az eddigiek tekintetében akár kakukktojásnak is tarthatnánk ezt a filmet itt a listán, azonban Keleti Márton rendezése maga a tökéletes vígjáték. A háború végnapjainak tragikomikus ábrázolása, az átmeneti, bizonytalan és veszélyes idők, a cifra nyomorúságunk még sohasem volt ennyire szórakoztató, mint itt. Valahogy nagyon magyar és nagyon örökérvényű karaktert rajzolt meg a forgatókönyvíró Dobozy Imre és Szász Péter Molnár tizedes (Sinkovits Imre) alakjával, aki mellett minden karikatúraszerű mellékszereplő a helyén van: Major Tamás (Albert) Darvas Iván (Gálffy Eduárd), Pálos György (Szíjjártó István) Ungváry László (Barokány főhadnagy), Kozák László (Gáspár Imre) a magyar filmgyártás egyik legerősebb színészgárdája egy cél, a nevettetés érdekében. Még Márkus Lászlónak is elhisszük, hogy német SS Obersturmführer, és hogy az oroszok már a spájzban vannak.
12. Apa (1966) Rendezte: Szabó István
Szabó István önéletrajzi ihletű filmje egyfajta elégiája a háború miatt apa nélkül felnőtt generációnak. Tragikus és álomszerű alkotás, amely a nézők és a kritikusok szívéhez egyaránt utat talált, Magyarországon kívül 7 országba mutatták be és számos fesztiválsikert aratott. A kamerák mögött ismét Sára Sándor állt, a kiváló dramaturgiát Herskó Jánosnak köszönhetjük, a film zenéjét Gonda János alkotta, Mahler I. szimfóniájának felhasználásáva Bálint Andrást (Takó Bence) Gábor Miklóst (Apa) és Tolnay Klárit (Anya) láthatjuk.
A teljes videólista itt elérhető.
Ha tudni szeretnéd, hogy alakult a kritikusok által a 12 legjobb magyar filmek tartott alkotás listája a 2000-es újraszavazás után, akkor kattints ide.
Források, segítség, infók: Film.hu, Filmtekercs, Filmtett, IMDb, Wiki, Port
A blogon a kommentelés szabályaiért kérem kattintson ide!
Keresd a privát Facebook blogomat is: 365 Nap
Ha tetszett az írás további filmekért és ajánlókért keress és like-olj minket a Facebook-on is, a friss posztokért kövess a Twitter-en vagy a Google Plus-on, videókért keresd és iratkozz fel a Youtube csatornánkra.
|
|
|
|
