Magyar Filmörökség

Magyar filmekről szubjektíven

Gyógyír a szemnek: 15 kihagyhatatlan magyar film 2010 után

2014. szeptember 11. 20:52 - Magyar Filmörökség

Kicsit eltérve a blog tematikájától (ez már lassan szokás lesz), kortárs filmekről állítottam össze egy áttekintést. Mint azt korábbi bejegyzésemben írtam, sajnos a rendszerváltást követő két évtized nem a magyar film fénykoraként vonul be a kultúrtörténetbe, ennek ellenére a 2000-es évek és a 2010 után időszak is adott számunkra komoly magyar filmes élményeket. Először a 2010 után bemutatott alkotásokat vettem górcső alá és válogattam ki 15 filmet amit feltétlenül látnunk kell. A felsorolás nem "toplista", nem "best of" csupán 15 film amelyet érdemes megnézni, hogy jobb rálátásunk legyen, hol is tart a jelenleg a magyar film. 2010-től időrendben eljutunk napjaink új és várhatóan sikeres alkotásaihoz.

1. Hajdu Szabolcs: Bibliothèque Pascal (2010)

Török-Illés Orsolya erdélyi magyar színésznővel és román filmes újhullámból már megismert színészekkel forgatott Hajdu Szabolcs film az új évezred egyik legjobb magyar drámája. A mélyszegénységből való kitörés útját kereső Mona (Török-Illés Orsolya) életét követhetjük Erdélytől Ausztrián keresztül egészen Angliáig. A filmben egymás mellett bemutatott, a mézesmázos illúziók nélküli erdélyi élet és a nyugati alvilág körei összeérnek egyfajta furcsa álomvilágban. Kiváló filmes teljesítmény, az alacsony költségvetés ellenére nem hagy bennünk hiányérzetet, míves rendezés és színjátszás párosul profi produkciós munkával. A film "szárnyaló fantázia a nyomorúságból kinőve, tarkabarka vízió tele apró mocsoksággal"saját meglátásom szerint a legjobb magyar film az ezredforduló óta. Annak ellenére, hogy paradox módon a film nagy részében nem magyarul beszélnek és nagyrészt nem magyar színészek játszanak benne, ami a produkció előnyére vált.

bibliotheque-pascal-production-still.jpg

IMDb

2. Mundruczó Kornél: Szelíd teremtés - A Frankenstein terv (2010)

Mundruczó Kornél Cannes-ban bemutatott alkotása nem egy gyors film, semmiképpen nem ajánlható azoknak, akik akció dús vagy mesés képi világú filmmel szeretnék magukat szórakozatni. A hangsúly még csak nem is a történet mesélésén van, itt a fókusz, a kamera minden pillanatban a szereplőkre koncentrál. Film a filmben metódus, mint François Truffaut Amerikai éjszakájában vagy Fellini 8 és 1/2-ben nem keret, a magyar rendezőt sokkal inkább "dogmatikus" megoldások, a kézi kamera és a közeli felvételek által elmondott valóság érdekli (hasonlóan színdarabjaihoz is). A történet egy sivár bérház üres lépcsőházaiba kalauzol minket, ahol a Rendező (Mundruczó Kornél) szereplőválogatást tart. A nevelőintézetben felnőtt Fiú (Frecska Rudolf) egy csokor temetői virággal elmegy évek óta nem látott anyjához (Monori Lili). A házban a rendező és a fiú találkoznak, és nem igazán tudják, inkább csak megérzik, hogy összetartoznak. A fiú megöli anyja nevelt lányát és elmenekül. A filmet amelynek forgatókönyvét a rendező írta, Mary Shelley Frankenstein-je ihlette: a tisztázatlan apa fiú kapcsolat sokkal inkább az alkotó és az általa teremtett szörny viszonyát testesíti meg. A nyomasztó belső terek és közeli felvételek éles kontrasztban állnak a film befejezésével. A film zenéjét Philipp Edward Kümpel és Andreas Moisa szerezte, Kurtág György és W.A. Mozart műveinek felhasználásával, a filmet Erdély Mátyás fényképezte. Ezt a darabot is inkább moziban kellene megnézni, különleges technikával, úgynevezett anamorfikus lencsét használva filmezték, ami a képarányt a legelterjedtebb 16:9 formátum helyett helyett 2.35:1-re változtatta. Remek darab.

007_tender_son_hr_10_-_960.jpg

IMDb

 

3. Fliegauf Bence: Csak a szél (2011)

A Csak a szél című film a 2008-2009 közötti magyarországi romagyilkosságok hatására, amatőr színészekkel leforgatott alkotás. Az inkább játékfilmes, mint dokumentarista stílusban forgatott filmet a Berlini Filmfesztivál második legrangosabb díjával ismerték el. A filmről a díjátadója után Fliegauf így nyilatkozott: "Nem az a jellemző Magyarországon, hogy embereket csak úgy lelőnek. Nem szeretnék bekapcsolódni a politikai játszmákba. Ez a film művészi reflexió a történtekről, nem pedig politikai állásfoglalás." Uzsora, szegénység, kilátástalanság, erőszak, a gyilkosságokon szotyizva filozofálgató rendőrök, az áldozatok házát kifosztó roma gyerek, egy eltiltkolt világ képe bontakozik ki a mai Magyarországon. Nehéz és sokkoló film, mint a tettek, amelyek ihlették, idegek kellenek hozzá.

20120216-csak-a-szel-fliegauf-bence11.jpg

IMDb

 

4. Kocsis Ágnes: Pál Adrienn (2011)

A Cannes-ban Un Certain Regard kategóriában bemutatott filmet (ahol a FIPRESCI, a kritikusok szövetségének díját meg is kapta), Kocsis Ágnes második nagyjátékfilmjét (a 2007-es Friss levegő után) ismét csak Pusztai Ferenc produceri csapatának köszönhetjük, akiknek korábban a Nyomozó (2008) című Gigor Attila krimit is. A Pál Adrienn egy kórházi elfekvőben dolgozó túlsúlyos lány története (Piroska szerepében a kiváló Gábor Éva), akinek az életében szinte egyetlen örömforrás a folyamatos és minden helyzetben történő táplálkozás. Örömtelen és kissé sivár életébe intimitást mellőző párkapcsolata sem hoz sok színt. Barátját a Megáll az idő egykori színész sztárja Znamenák István játssza, szerencsére maníroktól mentesen pattogtatja a szájába adott kiábrándító közhelyeit és burkolt bántásait. Amikor egy Pál Adrienn nevű beteg bekerül a krónikus osztályra, Piroskának eszébe jut gyermekkori legjobb barátnője, akit ugyanígy hívtak. A néhol lehangoló és sokszor sokkoló történet hirtelen vált egyfajta kutatássá, amelyben végig titkok és elfojtások lappanganak a csendes felszín alatt. A film talán egyetlen hibája, hogy bár művészi eszközei túlzások nélkül kifejezőek és szinte egyetlen felesleges jelenetet sem látunk, a kétórás játékidő hosszúnak tűnik. Nem adja könnyen magát, igényli a figyelmünket, de Kocsis Ágnes filmjét ezért szeretjük.

pal_adrien.jpg

IMDb

 

5. Jankovics Marcell: Az ember tragédiája  (2011)

Jankovics Marcell nagyszabású vállalkozásba kezdett az 1980-as években amikor Madách Imre Az ember tragédiájából animációs film forgatásába kezdett. Ez a mű mindig nehéz feladat elé állítja a feldolgozóját, különösen ha ezt mozgóképes eszközökkel történik. Az animáció által Madách drámai költeményéből, inkább a költemény marad meg nézőnek, a 2011-re elkészült alkotás Jankovics Marcell saját interpretációja Madách művéről. Nemcsak az alkotót, a befogadót is próbára teszi a mű 160 perces játékideje, de feltétlenül szánjuk rá időt. Az irodalmi műhez méltó feldolgozás született.

11-XI.szin-O_Fortuna_06.jpg

IMDb

 

6. Tarr Béla: A torinói ló  (2011)

Saját bevallása szerint az utolsó filmjét forgatta le Tarr Béla, amikor befejezte A torinói lovat. Kritikusai szerint Tarr filmjei nem azért hosszúak, mert sok a mondanivalója, hanem azért, mert alaposan akarja elmondani. Ha ez valóban ez lenne az utolsó alkotása, bátran állíthatnánk, hogy mindent és töviről hegyire megtudhattunk tőle, amit a világról tudni érdemes. Az utolsó óráinkban már csak arra van időnk, hogy ítélkezzünk magunk felett. A nietzsche-i hallgatás reméljük az ő esetében csak szimbolikus lesz, ha nem akkor arra vagyunk ítéltetve, hogy újra és újra megnézzük régi filmjeit, a világ végéig. A Berlini Filmfesztiválon díjazott film (Ezüst Medve és a filmkritikusok díjaKrasznahorkai László novellájából készült, a film elkésztésében a rendező segítségére Hranitzky Ágnes volt. A film szereplőgárdája Derzsi János (Ohlsdorfer), Bók Erika (Ohlsdorfer lánya), Kormos Mihály (Bernhard), Ricsi a ló és Ráday Mihály narrátor volt. A film zenéjét Vig Mihály szerezte. 2012-ben a filmet beválogatták a kritikusok megkérdezésével a BFI által készített, a filmtörténelem eddigi 250 legjobb filmjét tartalmazó listájába. Bővebben erről itt olvashatsz.

Bela Tarr - A Torinoi lo (2011).mkv_004441610.jpg

IMDb

 

7. Fliegauf Benedek: Womb - Méh (2011)

A magyar rendező saját forgatókönyvéből német, magyar és francia koprodukcióban forgatott filmje egy meglehetősen bizarr szerelmi történetet dolgoz fel. Rebecca (Eva Green) és Thomas (Matt Smith) gyerekkorukban szeretnek egymásba egy szigeten, de románc véget ér amikor Rebecca elköltözik Japánba. Tizenkét év múlva újra találkoznak, amikor a lány felnőttként visszatér a szigetre. Szerelme Thomasszal ott folytatódik, ahol annak idején félbeszakadt, de Thomas egy autóbalesetben hirtelen életét veszti. Ezután Rebecca úgy dönt, megszüli szerelme klónját. A film ugyan nem tekinthető teljes mértékben magyarnak produkciónak, azonban a rendező személye miatt feltétlenül érdemes megnézni. A film fantasztikus zenéjét a világhírű Max Richter szerezte, és Szatmári Péter fényképezte.

WOMB_2(1).jpg

IMDb

 

8. Cserhalmi Sára: Drága besúgott barátaim (2012)

Amikor pár héttel ezelőtt azt írtam a bűnügyi filmekkel kapcsolatban, hogy a témák a földön hevernek, csak le kell értük hajolni, nos a magyarországi ügynökmúlt hasonlóan feldolgozatlan filmes szeglete a magyar félmúltnak. Ezen próbál segíteni Cserhalmi Sára filmje a Drága besúgott barátaim. Az ellenzéki mozgolódásaiért a Kádár-rendszerben rendszeresen megfigyelt értelmiségi Czettl Andor (Cserhalmi György) kikéri a rá vonatkozó megfigyelési adatokat, amikor is kiderül, hogy a halálos beteg János (Derzsi János), egyik legközelebbi barátja jelentett róla. Sajnos az elsőfilmes rendezőnek a besúgó - besúgott viszony érzelmi mélységeinek feldolgozása nehézkesen ment és a remek szereposztás (Györgyi Anna, Benedek Miklós, Schneider Zoltán, Mácsai Pál és Csuja Imre) ellenére közepesre sikeredett. A feldolgozott téma (illetve a feldolgozatlan múlt kérdésének) újszerűsége miatt azonban itt a helye, remélve, hogy az elsőfilmes Cserhalmi Sára rendezőben ennél sokkal több van.

draga_besugott_barataim2.jpg

IMDb

twitter.jpeg youtube.png download (1).jpeg download (2).jpeg

 

9. Szabó István: Az ajtó (2012)

Ha az első filmes Cserhalmi Sára témaválasztása miatt került ide, Szabó István a veterán Oscar-díjas rendező filmjét presztízs okokból kell megemlíteni. Az 1960-as évek Magyarországán játszódó történetben, amelynek forgatókönyvét a rendező és Vészits Andrea jegyzi közösen Szabó Magda regényéből, egy írónő és bejárónője történetét láthatjuk. Az írónő önéletrajzi ihletésű könyvének feldolgozásán a rendező mintegy 6 évig dolgozott, véleményem szerint nem teljes sikerrel. Szépen megkomponált, a kamera mögött álló Ragály Elemér által gyönyörűen fényképezett darab, az írónő, Magda (Martina Gedeck) és Szeredás Emerenc (Helen Mirren), a bejárónő ambivalens kapcsolatát dolgozza fel. Emerenc életének megismerésén keresztül Magda is magára talál és újra értékel számtalan dolgot az életében. A mellékszerepekben is kiváló alakításokat láthatunk, Eperjes Károly, Koncz Gábor, Szirtes Ági, Marozsán Erika, Börcsök Enikö, Pindroch Csaba vagy Andorai Péter mindent megtesz a siker érdekében. Ennek ellenére, a rendező életművéhez képest nem kiemelkedő darab, azonban filmes profizmusa miatt ajánlom megtekintésre, tartalmasan szórakoztató és elgondolkodtató alkotás.

20120202-az-ajto.jpg

IMDb

 

10. Bodzsár Márk: Isteni műszak (2013)

Bár sok kritika alaposan helybenhagyta ezt a filmet, ennek ellenére a történet, a színészi alakítások és a filmes eszközök tekintében is vállalható mozival van dolgunk. A dél-szláv háború poklából menekülő félig magyar Milán (Ötvös András) magyarországi kalandjait követhetjük nyomon. A mentősnek állt fiú vérrel és mocsokkal szennyezett alvilági utazása, hol sokkoló, hol parodisztikus. Egyetlen hibája talán, a valódi tapasztalatok hiján a rendezői távolságtartás a szereplőktől, ami néhol a hitelességet kérdőjelezi meg. Ennek ellenére ajánlott megtekintésre. A kíváló Ötvös András mellett Keresztes Tamást, Rába RolandotPálos Hannát, Lázár Katit és Jordán Adélt láthatjuk, de feltűnik a filmben Börcsök Enikő és Hegedűs D. Géza is. A film rendezője saját forgatókönyvéből forgatott, a filmet Reich Dániel fényképezte és Keresztes Gábor zenéje festi alá. A fintorgások ellenére, ha nem is A kategóriás, de néhány kisebb filmfesztiválon sikerrel szerepelt ez az opus.

20131024-isteni-muszak12.jpg

IMDb

 

11. Szász Attila: Berni követ (2013)

A berni magyar követség elleni 1958-as támadás eseményeit feldolgozó film a nemrég kapta meg Észak-Amerika egyetlen A-kategóriás filmfesztiválján, a Montreal World Filmfesztiválon az elsőfilmes kategória Bronz Zenit díjat. Megtörtént eseten alapuló, Köbli Norbert forgatókönyvéből Szász Attila által rendezett, eredetileg tévéfilm főbb szerepeiben Kulka Jánost és Szabó Kimmel Tamás láthatjuk. A film forgatókönyvírója Köbli Norbert, a zeneszerző Parádi Gergely, az  operatőr pedig Nagy András volt. Az előzetese remélem mindenki érdeklődését felkelti.

A_berni_kovet01_1.jpg

 IMDb 

 

12. Szász János: A nagy füzet (2013)

A háború végnapjainak poklában játszódó történet, egy városból a cseppet sem szerető és alkoholista nagymamához vidékre került ikerpár exodusa. Apjuktól kapott naplójukban örökítik meg az eseményeket, így többes szám egyes személyben hallhatjuk a cselekményt. Goromba, kifordult világot látunk, amelyhez a testvérek vasakarattal edződnek, az emberek közötti mindennapi viszonyokat alapvetően a kegyetlen erőszak határozza meg. Szegénység és éhezés, harc a mindennapokban, eddig megszokott világuk teljesen kifordult a sarkából. Szász János filmje nem könnyű darab, formabontóan posztmodern és roppant hatásos. A filmben kiváló alakítást nyújtanak az ikrek szerepében Gyémánt László és Gyémánt András, valamint az ördögien gonosz nagymamát alakító Molnár Piroska. A szívbemarkoló film német-francia-magyar-osztrák koprodukcióban készült, Kristóf Ágota novellájából Szász András és Szekér András forgatókönyve alapján. A Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon 2013-ban fődíjas alkotás ismét békétlen Európánkban egy háborúellenes kiáltvány. Több, mint 30 év után egy újabb magyar film ami Oscar-jelölés közelében járt.

3.jpg

IMDb

 

13. Mundruczó Kornél: Fehér Isten (2013)

Egy hónappal ezelőtt reppent fel a hír, hogy a Cannes-i filmfesztivál Un certain regard szekciójában fődíjat nyert filmet delegálja Magyarország a Oscar-díj aspiránsok közé (ez természetesen nem jelölés a legjobb külföldi film Amerikai Filmakadémiai Díjára, csupán egy ajánlás az ország részéről). A történetben egy kislány és egy kutya barátságát követhetjük nyomon egy utópisztikus világban. A gazdáknak minden nem fajtiszta négylábú után adót kell fizetniük, ezért ebek ezreit dobják ki a tulajdonosok. A tizenhárom éves Lili (Psotta Zsófi) apja (Zsótér Sándor) is megszabadul a lány kutyájától, Hagentől de Lili a kutya keresésére indul. Ezalatt a csalódott és dühös kidobott kutyák fellázadnak, és Hagen vezetésével elindulnak, hogy véres bosszút álljanak az embereken. Ellentmondásos kritikák jelentek meg a filmről, sokak szerint a leegyszerűsített erkölcsi tanulság (ti. az ember gonosz) csupán pótcselekvés, hogy ne kelljen a művészetnek az aktuális problémákkal foglalkoznia. Ennek ellenére egy szép és megdöbbentő alkotás amit lehetőleg moziban nézzünk meg. Mundruczó Kornél segítségére a forgatókönyv megírásában Petrányi Viktória és Wéber Kata volt. A film zenéjét Asher Goldschmidt szerezte, a fényképezésért Rév Marcell volt felelős. Itt belenézhetünk, pár képkocka erejéig.

20140516feher-isten8.jpg

IMDb

 

14. Novák Erik: Fekete leves (2014)

Novák Erik, a Nyócker! írójának, producerének, a Zuhanórepülés (2007) rendezőjének legújabb filmje, egy tőle megismert újabb stílusgyakorlat. Fekete humor és bűnözés, rendhagyó formai elemekből építkező akció-thriller. A független magyar filmnek új értelmezést adtak: a profi stáb és a neves színészek közösségi alkotása, amelyben mindenki ingyen, részesedésért cserében vett részt. A történetben egy pénzügyi gondokba keveredett lemezlovas furcsa barátait hívja segítségül pénzszerzésre, de a zsákmánnyal csak újabb gondokat akasztanak a saját nyakukba. A film sajátos hangvételé a párbeszédek improvizációján alapul, amelyek a szereplők saját személyiségéből és problémáiból építkeznek. Ezekkel az átfedésekkel a film furcsa keveredése a valóságnak és a fikcióknak. A színészek a saját nevükkel szerepelnek: Perjes Zoltán, Máté Gábor, Nagy Zsolt, Szabó Simon, Fátyol Hermina, Vágvölgyi B. András jutalomjátéka egy igazán különleges magyar film. A film előzetese itt megnézhető.

feketleves.jpg

IMDb

 

15. Hajdu Szabolcs: Délibáb (2014)

Ha a listát a fiatal rendezővel kezdtük, fejezzük is be vele. Mint arról már korábban írtamHajdu Szabolcs új filmjének a bemutató hamarosan várható, premierje a Torontói Filmfesztiválon volt. Minden esély  megvan arra, hogy egy izgalmas és szórakoztató magyar filmet láthatunk újra a mozikban. A magyar pusztán játszódó eastern főszereplője Isaach De Bankolé elefántcsontparti színész, aki olyan filmekben nyújtott kiváló alakítást, mint a Jim Jarmush féle Az irányítás határai (The Limits of Control, 2009) vagy az Oscar-díjra jelölt Szkafander és pillangó (Le scaphandre et le papillon, 2007). Első előzetesét itt megnézhetjük és a várható magyarországi premier 2014. novemberében lesz.

20130623-delibab.jpg

IMDb

 

A felsorolásban lévő néhány filmet ebben a lejátszási listában megnézhettek.

 

A blogon a kommentelés szabályaiért kérem kattintson ide!

 

Keresd a privát Facebook blogomat is: 365 Nap 

Ha tetszett az írás további filmekért és ajánlókért keress és like-olj minket a Facebook-on is, a friss posztokért kövess a Twitter-en vagy a Google Plus-on, videókért keresd és iratkozz fel a Youtube csatornánkra.

twitter.jpeg youtube.png download (1).jpeg download (2).jpeg
24 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarfilmorokseg.blog.hu/api/trackback/id/tr146659601

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Terence Hill 2014.09.12. 18:41:19

Dömötör Tamás: Czukor-show

exterminador 2014.09.12. 19:18:49

A Womb és a Frankenstein-terv szerintetek jó film? El vagytok ti tájolódva.

harveylord 2014.09.12. 19:18:49

Isteni muszak: "vállalható mozival van dolgunk". Most akkor kihagyhatatlan vagy vallalhato???

Magyar Filmörökség 2014.09.12. 19:22:09

@harveylord: Érdemes megnézni. A kritikák ellenére, erre céloztam.

Magyar Filmörökség 2014.09.12. 19:24:33

@exterminador: Van, hogy nem mindenkivel azonos az ízlésünk, ezt tudni kell kezelni.

Bérgyilkos Bohóc 2014.09.12. 19:29:56

Tényleg kimaradt a Vizsga (2011) ?? Ugye ez csak véletlenül?

gall a miklós 2014.09.12. 19:38:20

A Frankeinsten-tervnek szerintem sincs helye a listában, helyette én ajánlanám a Köntörflak cimű mozit, egyszerű film, de profi munka, nekem nagyon tetszett.

A "Holnap történt- A nagy bulvárfilm" cimre keresztelt nemzeti kincsünk pedig gondolom csakis azért maradt le, mert 2009-ben készült. :-)

Magyar Filmörökség 2014.09.12. 19:41:21

@Bérgyilkos Bohóc: Nem. Többnyire mozifilmeket kerestem, a Vizsga tévéfilm volt.

Magyar Filmörökség 2014.09.12. 19:42:57

@gall a miklós: Köntörfalak? Sajnos azt nem láttam, de majd rákeresek.

Bérgyilkos Bohóc 2014.09.12. 20:00:09

@Magyar Filmörökség: A vizsga tuti, hogy mozifilm. Legalábbis ment, moziban az biztos. Ellenben a Berni követ tévéfilm, amit moziban is levetítettek.

Gutowsky 2014.09.12. 20:00:10

A nyomozó
Lemossa ezek legtöbbjét.

Magyar Filmörökség 2014.09.12. 20:05:42

@Bérgyilkos Bohóc: Így kezdődik: "a Magyar Televízió bemutatja". A berni követ is tévéfilm, de moziban is játszották és nemzetközi filmfesztiválra is került. Egyébként részletkérdés, biztos van még jó film, én azokat szedtem össze amik nekem tetszettek.

youtu.be/SmnXYWXhng8

turbólyuk 2014.09.12. 21:27:16

A Csak a szél c. filmhez mondanék egy eltérő véleményt.
A bátorság, amivel ezt a filmet megrendezték, óriási. A kezdeményezés tiszteletre méltó. A történet ereje katartikus. De a film nem jó. Én speciel romákkal közös vetítésen néztem meg s nem voltam egyedül a véleményemmel, sőt. A történet sajnos az igaz volta miatt annyira erős, hogy talán ezért szokás a jó filmek közé sorolni.

Magyar Filmörökség 2014.09.12. 21:33:19

@turbólyuk: Valahol igazad van. Olyan filmeket állítottam össze ebben a listában nagyrészt, amelyek próbálnak a társadalmunk problémáira reflektálni, ezért függetlenűl attól, hogy kritikusi szemmel mennyire "jó" vagy "nem jó", itt a helye ennek a filmnek. Sajnos, már a film az "aljas hazugság" jelzőt is megkapta a Facebook oldalamon, azonban ez mit sem változtat azon, hogy egy olyanan mély, fájó és megoldatlan problémát, mint a romakérdést és a romagyilkosságokat érintő filmet nem szabad mellőzni.

exterminador 2014.09.12. 21:52:56

@Magyar Filmörökség: szerintem ezek objektíve is rossz filmek. És ha az előző hozzászóláshoz kapcsolódva megjegyezhetem: a Wombban mi a társadalmi probléma? Hihetetlenül kiagyalt és mesterkélt az egész konfliktus, amire épül. Nem akarok spoilerezni, ezért csak annyit mondok: nehéz elképzelni olyan, akár jövőbeli társadalmat, ahol ez így működhet.
De nem vitatkozom tovább.

Magyar Filmörökség 2014.09.12. 22:01:31

@exterminador: Azt írtam, a filmek "nagyrészt" ilyenek, nem azt, hogy mindegyik ( a Fekete Leves pl nyilván nem ez a kategória.)

Ha mondjuk olvastál Asimov, Lem, Merle vagy Michel Houellebecq könyveket, akkor tudhatod, hogy a jövő társadalmairól való elmélkedés azért nem a köldöknézegetés vagy a felhőbámulás kategória.

Egyáltalán nem kötelező egyet érteni velem, ráadásul 15 filmből kettővel van problémád, szóval nem rossz az arány. :)

turbólyuk 2014.09.12. 22:30:23

@Magyar Filmörökség: Ebből a nézőpontból egyetértek Veled.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.09.13. 08:58:14

@Magyar Filmörökség: Mert A vizsga nem került moziba és nem játszották nemzetközi filmfesztiválon? :D Konkrétan. ha máskor nem, hát pont ugyanazon a hétvégén leadták idén tavasszal, mint A berni követet, valamint mellesleg tucatnyi fesztiválon szerepelt.

A Fehér isten abból a szempontból tényleg megdöbbentő volt, hogy egy ilyen borzasztó film még díjat is kaphatott Cannes-ban.

A Csak a szél-t én sem igazán éreztem át, elsősorban az volt a bajom vele, hogy látványosan nem szólt semmiről. Gyakorlatilag egy roma család egy napja, amelynek a végén legyilkolják őket. Nem feltétlenül az állásfoglalás hiányzott belőle, hanem, hogy akár a szereplők szintjén legyen benne valami gondolat, koncepció, ne csak annyi, hogy "nesztek, itt van 3 karakter, akik majd meghalnak a végén".

szimka 2014.09.13. 08:58:15

A sok név elírást javítsátok ki. Szegény Cserhalmi Sára pl néhol Ágnes....

Magyar Filmörökség 2014.09.13. 09:00:58

@szimka: Ez egy, javítottam. Próbálok a nevekre figyelni, de 15 film 100 neve esetén ez lehet, hogy nem sikerül, ha látsz még hibát, szólj.

beyo 2014.09.16. 00:19:34

Elég vicces dolog a 2010 óta készült magyar filmekből best of listát csinálni... Enyhe túlzással ugyanis ennyi film készült az elmúlt négy évben (2x ennyi nagyon neccesen). Nagyon szeretem a magyar filmeket, de ezek jó része nem fog már nagyon más pozitív kicsengésű listára felkerülni.

Magyar Filmörökség 2014.09.16. 00:44:08

@beyo: Még jó hogy direkt odaírtam az elején: "A felsorolás nem "toplista", nem "best of" csupán 15 film amelyet érdemes megnézni, hogy jobb rálátásunk legyen, hol is tart a jelenleg a magyar film". Sajnálom, hogy nem látod ezekben a filmekben a pozitív változást, mondjuk a 2000-2010 között készült filmekhez kepést, szerintem a tendencia kifejezetten jó.

A számok pedig: 2010-ben 31, 2011-ben 26, 2012-ben 15, 2013-ban pedig 13 bemutatott film volt. A 2014-es szám összesen kb 10-15 között lesz szintén. Vagyis kb 100 filmből válogattam ki 15-öt, amit a kritika (magyar és nemzetközi is) megnézésre érdemesnek ajánlott. A Tarr Béla filmet a kritikusok 2012-ben a világ 250 legjobb filmje közé szavazták.

A helyzet az, hogy egyáltalán nem olyan tragikus a kép, mint azt sokan látják. Sajnálom, ha ezek közül egyik film sem tetszett, úgy látszik más szemmel néznek az emberek filmet, mint a filmfesztiválok szakmai közönsége. Ami persze nem baj, csak sokszor van az az érzésem, hogy alapvetően elrontott ízlésű emberek ítélkeznek értékes alkotásokon (ideértve néhány magát megmondóembernek gondoló filmes bloggert is, lásd feljebb.)
süti beállítások módosítása