Egy korábbi bejegyezésemben a magyar mozik múltjáról gyűjtöttem össze néhány fotót, a Fortepan jóvoltából. Most érdekes színészportrékat kerestem (és találtam) az archívumban. Nézegessük együtt a magyar színház és filmgyártás hőskorából származó felvételeket.

Vízváry Mariska színművésznő (1920)

Tímár Péter vígjátéka már 1990-ben, a rendszerváltozás hajnalán elkészült azonban csak 1992-ben mutatták be. A történet 1989-be, a kommunista rendszer bomlásának végnapjaiba kalauzol el minket.

Ahogy az Egyesült Államokban készült western filmeknek, úgy a néhány filmet jegyző itthoni felhozatalnak a főszereplői is a mindenkori társadalmi változások vesztesei. Szomjas György első filmjében, a korábban szóba került Talpuk alatt fütyül a szélben (1976), a reformkorba lépő magyarországi viszonyokkal gyűlt meg a baja a szabadsághoz szokott pásztoroknak, az azt követő Rosszemberek (1978) a dunántúli betyárok öntörvényű, kegyetlen és erőszakos világát mutatja be, már az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot követő időszakban, közvetlenül a Kiegyezés (1867) előtt.

Ma 5 éve, hogy elhunyt Bujtor István (született Frenreisz István, 1942. május 5. – 2009. szeptember 25.), az 1970-es és 1980-as évek egyik legtöbbet foglalkoztatott magyar színésze. Nagyapja a híres vendéglátós Gundel Károly volt, féltestvére az egyik legnagyobb magyar tehetségű színész Latinovits Zoltán, édestestvére Frenreisz Károly rock zenész voltak.

Találhatunk némi párhuzamot a magyar labdarúgás és a magyar filmgyártás helyzete között, ha akarunk: sajnos a világ elhaladt mellettünk. Akár erőltetett, akár nem ez az analógia, tény, hogy a filmvászonról is lekerült a foci, mint népszerű téma és ilyen témájú filmek a "hőskorból" származnak vagy erről az időszakról szólnak. Néhány későbbi sikertől eltekintve a magyar labdarúgásnak ez az időszaka az 1970-es évek közepén lezárult, a foci is eltűnt a filmvászonról. Szeretjük vagy sem, nagy része ezeknak a filmeknek a szocialista időket idézi, még a legkésőbb készült is több, mint fél évszázadra kalauzol vissza minket a (sport) történelemben. Némelyik azt mutatja, hogy milyenek voltak az 1950-es évek, némely pedig azt, milyennek szeretnénk visszatekintve látni. Tény, hogy a sport, a szórakozás és a propaganda kétségtelenül kéz a kézben járt, ezért elég ezekre a filmekre kortörténelmi relikviaként tekinteni, nem pedig filmtörténeti csúcsteljesítménykre. Nézzük tehát, melyik magyar filmekben játszik főszerepet a manapság inkább pejoratív jelzőként használt "magyar foci". (A szűk kínálat miatt megint nem "toplista" vagy "best of", a filmek időrendben vannak felsorolva.)

A fotón az Aranycsapat 1953-ban. Lóránt Gyula, Buzánszky Jenő, Hidegkúti Nándor, Kocsis Sándor, Zakariás József, Czibor Zoltán, Bozsik József, Budai II László, guggol: Lantos Mihály, Puskás Ferenc, Grosics Gyula. 

Fotó: Fortepan

Az első filmes Jókai Mór adaptációt a ma 121 évvel ezelőtt született Korda Sándor forgatta 1918-ban. A magyar némafilm-korszak kevés azon alkotásainak egyike, amely fennmaradt az utókorra és felújítását az Európai Unió Média Programjának Lumiére Alapítványa tette lehetővé. A film felújítási munkálatait a Magyar Filmintézet és a National Film and Televison Archive (London) közösen végezte. A film eredetije csak német felirattal maradt fent, a magyar feliratot 1995-ben a Compline Stúdió varázsolta a képernyőre.

Valószínűleg a magyar filmgyártásnak sohasem volt olyan erős időszaka, mint az 1960-as évek második fele. Ebben az időszakban az "alkotói" filmek mellett rengeteg irodalmi adaptáció is készült, közülük az egyik legjobb az 1965-ben forgatott Iszony, Németh László regényéből.