Ideológiailag nem támogatott műfajként valószínűleg nehéz dolga volt annak a filmrendezőnek aki a Kádár-korszakban a bűnözök világáról szóló film forgatására adta a fejét. A szocialista rend állama nem támogatta a bűn világának bemutatását, ezek a témák (bűntények, prostitúció, kábítószer stb.) a tabu kategóriába tartoztak.
Ez alól természetes volt kivétel, azonban a hatalmi gépezet inkább a Kék Fény berkeibe utalta az erről szóló társadalmi kommunikációt, elkerülendő az alvilág vagy az alvilági lét idealizálását. Ahogy a fősodorba tartozó alkotások (pl. a Pogány Madonna és az azt követő egyre gyengébb színvonalú Bujtor filmek) azt súlykolták, hogy a bűnözés Magyarországon leginkább idegenrendészeti kérdés, a nagy horderejű bűncselekmények kiagyalói Nyugatiak (így nagybetűvel), esetre nyugatra szakadt hazánkfiai és segítségükre csupán megtévesztett és a nyugati világ dekadenciájával megmérgezett fiatalok, esetleg még a háború előtti rendszer hívei, vagy ad absurdum 1956-os magyarok vannak. Ez az ideológiai mélyszántás szinte lehetetlenné tette, hogy a bűnfilmeknek komoly hazai kultúrája alakuljon ki.
A bevezető után, a teljesség igénye nélkül következzek az 5 film, amely ennek ellenére kiváló és figyelemreméltó alkotása a rendszerváltás előtti időszaknak:
Szubjektív megítélésem szerint a Kádár-rendszerben készült legjobb bűnügyi témájú film, amelyben meglopott egy megélhetési-taxis (Cserhalmi György) sajátságos módon keresi a maga igazát Budapest félvilágában. Erkölcsi tanmese és tragédia, minden pillanata remek. A cenzúrát sajnos bemutatáskor nem kerülhette el: az eredeti rendezői koncepció szerinti befejezést meg kellett változtatni (itt a cenzúrázatlan változata látható). Munkácsi Miklós Kihívás című regénye alapján készült film rendezője András Ferenc volt, az akciójelenet filmezése Ragály Elemér operatőr munkáját dicséri. Alapmű a magyar filmgyártásban, amelyet a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Arany Medve díjra jelöltek.
Dobray György, Balázs Béla díjas filmkészítő dokumentarista módszerekkel megrendezett film végre szembenézés volt a szocialista erkölcs-csel, amely tagadta ennek a világnak a létezését. Bár a rendszerváltás hajnalán készülhettek el és igazából amatőr szereplőkkel forgatott fikció volt, hitelesen ábrázolta ezt a titkolt világot, a prostituáltak és futtatóik társadalmi közegét.
K1 (részlet)
Kispályás bűnözök nagy dobása, így foglalhatnánk össze Fábry Péter által rendezett krimit. Buksi (Székely B. Miklós), a csempész találkozik Péterrel (Cseh Tamás kiváló alakítása), akit már régóta foglalkoztat a tökéletes bűncselekmények megszervezésének gondolata, amelyeket a háttérből irányítva, nyom nélkül hajthatna végre. Buksi rábeszéli, hogy dolgozzanak együtt a nagy balhén, amit Péter kitervel és a csempész bűntársaival, Szakállal (Eperjes Károly) és Létrával (Hunyadkürthy István) együtt végrehajtanak. De ez még csak a kezdete volt az együttműködésnek... A film kiváló zenéjét Dés László komponálta.
4. Gyertek el a névnapomra (1983)
Érdekes kísérlet volt ez a film a maga idejében, teljes mértékben leplezetlenül beszél a szocializmus építésének kudarcáról. Jól ábrázolja az új elit összefonódásait és hatalmi játszmáit, visszaélésüket politikai és gazdasági potenciájukkal. Nem tudható, hogy kerülte el a film a cenzúrát, a "legvidámabb barakkról" leleplezőbb alkotás kevés született, ez talán annak köszönhető, hogy a hatalomnál jól fekvő Karinthy Ferenc "Házszentelő" című drámájából íródott. Fábri Zoltán utolsó rendezésében a kor szinte valamennyi ismert színésze feltűnik, Kállai Ferenc, Sinkó László, Bujtor István, Inke László, Haumann Péter, a teljesség igénye nélkül. Az eltussolt bűntény után oknyomozó Piros Ildikó egyik legjobb alakítása teszi teljessé az alkotást. Nem mellesleg a korszak gasztronómiájának legjobb keresztmetszetét láthatjuk az első majdnem 40 percében, ennek minden pillanata élmény, minden mondata találó és pengeéles. A film egy ikonikus kérdésével kiválóan összefoglalható mindaz, amit az 1980-as évek magyar valóságáról tudni kell: "Mi lesz veled vezér, ha visszajönnek a kommunisták?".
Tévéfilmnek készült és a "nyugati szál" sem hiányzik belőle, de ez az ebből az időszakból származó egyik legviccesebb krimi. Igazi jutalomjáték: a később még több filmben feltűnő Bucella testvérektől (Dörner György és Gáspár Sándor) és Bélától (Bán János) a magyar mozi egyik legfergetesebb komédiázását láthatjuk. Tokár nyomozó szerepében Szacsvay Lászlót mintha a szerepre rajzolták volta. Itt hangzik el egy örökérvényű mondás, a Réztyúk nevű becsületsüllyesztőben: "Nőnek akkor higgyél, Bélám, mikor ló legel a sírján!" Szórakoztató és mulatságos, azonban ne felejtsük: a társadalmon kívül élők világát mutatja, ami még az 1980-as években is tabunak számított.
A blogon a kommentelés szabályaiért kérem kattintson ide!
Keresd a privát Facebook blogomat is: 365 Nap
Ha tetszett az írás további filmekért és ajánlókért keress és like-olj minket a Facebook-on is, a friss posztokért kövess a Twitter-en vagy a Google Plus-on, videókért keresd és iratkozz fel a Youtube csatornánkra.
 |
 |
.jpeg) |
.jpeg) |
