Az alternatív rockzene, mint a szocialista kultúra megtűrt (és gyakran tiltott) mostohagyereke minden gát ellenére utat talált magának a közönséghez, a nyolcvanas évek a hatalom összevont szemöldöke mellett ennek a jegyében telt. Az URH, a Trabant, az A.E. Bizottság, a Topó Neurock Társulat, az Európa Kiadó, a Balaton nevével fémjelzett (már nem csak szociális, hanem részben politikai) ellenkultúra minden próbálkozás ellenére jelen volt ebben az időszakban. Számos filmes nyoma volt ennek a hullámnak: az Eszkimó asszony fázik-ban (1983) a Trabant, a Jégkémbalett-ben (1983) és a Meteo-ban (1989) Bizottság zenekar tűnik fel. Azonban egyetlen hiteles zenekari illetve zenészportrét mutattak be a mozik, az önmagán messze túlmutató Rocktérítőt 1988-ban.

A későn születettek kedvéért jegyezzük meg, hogy a magyar hip hop-ot nem Geszti találta fel, a nyolcvanas évek közepén Fenyő Miklós már próbálkozott ilyesmivel. Ha pedig autentikus magyar funky rapet-et szeretnénk hallani elég ennek a filmnek az első Neurotic számához pörgetnünk: ebben az időben még a távoli nyugat zenei életében is a legnagyobb újítás a funky rap és a rock házasítása volt. A zene és a mondanivaló hibátlan (nemcsak ebben a számban), valószínűleg a 1980-as évek végének legnagyobb és leghaladóbb alternatív zenekarának lett vége Pajor Tamás megtérésével.

Xantus János eredeti tervei szerint a Neurotic zenekarról forgatott volna filmet, de a végeredmény meglehetősen érdekes és elvont lett. Tulajdonképpen négy filmet láthatunk egyszerre, az eredetileg tervezett zenekari mellett, egyet Pajor megtéréséről, és két rövid pszichedelikus történetet amelyben a zenekar tagjai mellett a magyar underground számos ikonikus figurája, mint Másik János, Vígh Mihály, Horváth Putyi, Dixi (Gémes János) és Zsiráf (Bolyki László) is játszanak. A mindkét bevágott szürreális történetet Vígh Mihály és Másik János írta, A tetszhalott illetve Delphine csodálatos átváltozása címmel. Ha ez nem lenne elegendő, a különböző filmek jelenetei minden átmenet nélkül vannak egymáshoz vágva és a Neurotic-os részéken szinte teljesen eluralkodik Pajor szétcsúszottan is karakteres személyisége. Az eklektikus és szürreális kavalkád egy megdöbbentően egységes kordokumentummá áll össze, ha elsőre kissé nehezen követhető is a rendező szándéka.

Éles kontraszt ezek után, a loboncától és a rock n' roll külsőségeitől megszabadított sztár, rövid hajjal és öltönyben megtagadja korábbi munkásságát. Valahogy el is hisszük neki és pofátlanságként, még megtérve Hit Gyülekezetének zenekarával, az Ámennel játszott zenéje is kíváló. A film legnagyobb zsenialitása, amiről egyik alkotó sem tehet, hogy nagy részben az élet írta. Szerény véleményem szerint a valaha készült legjobb magyar zenés film. IMDb

A blogon a kommentelés szabályaiért kérem kattintson ide!

Keresd a privát Facebook blogomat is: 365 Nap 

Ha tetszett a bejegyzés további filmekért és ajánlókért keress és like-olj minket a Facebook-on is, a friss posztokért kövess a Twitter-en vagy a Google Plus-on, videókért keresd és iratkozz fel a Youtube csatornánkra.