Példa, előzmény és követő nélküli volt a szocializmus kultúrkörnyezetében Fazekas Lajos 1977-es filmes vállalkozása, a "Defekt". A pszicho-thriller és a horror határmezsgyéjén mozgó filmalkotás majdnem 40 év távlatából visszanézve kissé naivnak hat, bár a legjobb hitchcocki hagyományok jegyében született. A fény és hang kezelése, a színészi játékok talán nem a mai moziközönségek szólnak, azonban a maga korában Magyarországon úttörő vállalkozásnak számított. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a film 5 évig dobozban hevert, csak 1982-ben engedték korlátozottan körben bemutatni.
A cselekmény vezetése kezdetben meglehetősen egyszerű: három nő meggyilkolása mögött összefüggést sejtő Gedeon nyomozó (Kern András) engedélyt kap főnökétől (Kézdy György, a "nagyfőnök") teóriájának igazolására. Csaliként ugyan kollega rendőrnőt nem vethet be, azonban a gyilkosságok feltételezett környékén járőrözhet Mikulics őrmesterrel (Szabó Gyula). A naiv felvezetés azonban csak álca, a következőkben az áldozat és a gyilkos találkozása nem az elvárásaink szerint alakul, ami rendkívül érdekessé teszi a cselekmény kibontását. Hogy pontosan mi történik? Hogy folytatódik és végződik a szocializmus alatt készült egyetlen magyar horrorfilm? Azt nem árulhatom el, tessék a filmet megnézni: kötelező darab a magyar filmgyártás közelmúltjából.
Számos érdekes tény akad a film körül a cselekményen túl is: nem csak az elhúzódó bemutató tette érdekessé az alkotást. A filmben szereplő valamennyi helységnevet kitörölték, egyetlen gépkocsi rendszáma sem látható és bár a hatóságok mindent megtettek, hogy cáfolják, a történet valós eseményeken alapult. Annyit lehetett tudni a forgatásról, hogy a rejtélyek helyszínének az alsópetényi Prónay-kiskastélyt választották.
A két rendőr nevén (Gedeon és Mikulics) kívül nevek egyáltalán nem hangzanak el a filmben. A főszereplő személye sem mellékes: a "férfit" alakító Márkus László nagy horror-rajongóként szívesen vállalta el a szerepet. Saját bevallása szerint több horrorfilmben is szerepelt volna, erre azonban lehetősége nem volt a maga korában. A "nőt" alakító Gyöngyössy Katalin kevés filmes gyakorlattal rendelkezett, előtte és utána is színházi és tévés színészként ismerhette meg a közönség. Azonban 1984-ben filmesként tett szert világhírre: forgatókönyvíróként az általa is jegyzett Jób lázadását (1983) a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjra jelölték és Cannes-ban a zsűri különdíját kapta.
A filmet, amelyet eredetileg a televízió számára készítettek 1982-ben néhány mozi kései időpontban bemutta és adásba is kerülhetett. 1985-ben az NDK-ban is bemutatták. Az első és egyetlen horror amely a Kádár-rendszerben készült igazi csemege, nemcsak a műfaj rajongói számára. Azonban erős idegekre mindenképpen szükség van hozzá, a mindössze 66 perces játékidő az elejétől a végéig hátborzongató. A film itt elérhető.
Játékidő: 66 perc
A blogon a kommentelés szabályaiért kérem kattintson ide!
Keresd a privát Facebook blogomat is: 365 Nap
Ha tetszett az írás további filmekért és ajánlókért keress és like-olj minket a Facebook-on is, a friss posztokért kövess a Twitter-en vagy a Google Plus-on, videókért keresd és iratkozz fel a Youtube csatornánkra.
 |
 |
.jpeg) |
.jpeg) |
