Magyar Filmörökség

Magyar filmekről szubjektíven

Első magyar hangosított film a Csak egy kislány van a világon (1929)

2014. szeptember 02. 11:59 - Magyar Filmörökség

"Ha a filmművészet lényege abban áll, amit a a kép plasztikája és a montázs tehet hozzá a közvetlenül adott valósághoz, akkor a némafilm művészetét a maga nemében tökéletes művészetnek tekinthetjük. Mellette a hang már legfeljebb csak alárendelt, kiegészítő  szerepet játszhatott, mintegy a vizuális kép ellenpontjaként."

André Bazin: A filmnyelv fejlődése

kislany_6.png

Az első Magyarországon készült filmfelvételek után emlékezzünk meg az első itthon készült hangosfilmről is. A pontosság kedvéért az 1929-es Csak egy kislány van a világon egyszerre az utolsó némafilm és a legelső hangosfilm a magyar filmgyártásban: legtöbb jelenetét zene és képaláírás kíséri, de tartalmaz már hangosított jelenetet is.

Kislany_1.png

Mivel Magyarországon csak 56 évvel az első magyar film, A táncz születése után jött létre filmarchívum 1957-ben, így több mint fél évszázad magyar filmtermését utólagosan kellett archiválni. A gyűjtési munka elképesztően döbbenetes tényre világított rá: a magyar némafilm korszakban készült művek mintegy 90 százaléka elveszett. A 1912 és 1930 között készült körülbelül hatszáz magyar néma játékfilmből alig 51 film és néhány töredék maradt fent, köszönhetően a központi gyűjtési rendszer hiányának, a II. világháborúnak és 1956-nak ezért ennek az időszaknak az átfogó kutatása és bemutatása tudományos alapossággal szinte teljesen lehetetlen vállalkozás. A helyzet reménytelen, de nem kilátástalan, mert a mai napig kerülnek elő egykori magyar némafilmeket hirdető plakátok, forgatáskor készült stáb-  és werkfotók, sőt nagyon ritkán még elveszettnek hitt filmek is.

Ezt a filmet is eredetileg némafilmként kezdték el forgatni, aztán utólag zenekísérettel, dalbetétekkel, zörejekkel hangosították. Ebben a filmbe debütált a mindössze 17 éves Eggerth Márta (róla még szeretnék írni később) operett színésznő, aki az általam legszebbnek tartott magyar filmszínésznők listáján is szerepelt. Eggerth, bár a filmvásznon újoncnak számított, rutinos színpadi színésznő volt. Csodagyerekként 10 éves kora óta szerepelt színházakban, ezért szinte tökéletesen sajátította el a némafilmek gesztusvilágát.

 kislany_2.png

Kislany_5.png

A film cselekménye viszonylag egyszerű, kissé sablonosnak is mondhatnánk: Bánáth György (Jávor Pál) földbirtokos és Vass Miklós (Vándory, Gusztáv) a falu tanítója meggyötörve, gyalogosan térnek haza a 10 éves szibériai hadifogságból. Mindketten gyakori vendégek lesznek Pálffy Gáspár tiszteletes (Pálffy György) házánál és a tiszteletes meseszép lányának, Katinkának (Eggerth Mártaudvarolnak. A lány hezitálás után a földbirtokos fiát, Györgyöt választja és megtartják az eljegyzést. Váratlanul Györgynek üzleti ügyben Budapestre kell utaznia, ahol  a Gellért fürdőben találkozik  a szép és kacér Kertessy Ellával (Zombory Mercedesz), a szomszéd birtokos lányával. Ella elcsábítja a fiút, emiatt az elhagyott Katinka Miklósnak ígéri kezét, noha még mindig a hűtlen Györgybe szerelmes. A kikapós Ella hamarosan más férfiakkal is elkezd flörtölni, és az igaz szerelemre ráébredő György bűnbánóan visszatér Katinkához. Miklós, György barátja csalódottan, de önfeláldozóan félreáll a szerelmesek útjából.

kislany_4.png

Nemcsak Eggerth Mártának, hanem a későbbi férfiideálnak és színészlegendának számító Jávor Pálnak (eredetileg Jermann Pál Gusztáv) is ez volt a bemutatkozása a filmvásznon, amit sikeres folytatás követett a 1930-as és 1940-es években. A két főszereplő egyaránt remekül hozzák az általuk megformált karaktert, az adott kor lehetőségei között a Csak egy kislány van a világon tökéletes és briliáns zárszava a magyar némafilmgyártásnak. A stáblistáról se feledkezzünk meg, hogy kinek köszönhetjük mindezt: a rendező Gaál Béla, a forgatókönyvíró Martonffy Emil, az operatőr Vanicsek János volt, a zenéért id.Stephanides Károly, a díszletekért Vincze Márton volt felelős. A film Antal József produkciós cégénél az Antal Films-nél készült. Mint azt a bevezetőben említettem, sok korai magyar filmnél, így ebből az alkotásból is elvesztek részletek, az eredeti 100 percből (ami 2700 méter filmen volt) csupán 68 perc maradt meg több forrásból, amelyet a Magyar Filmintézet restaurálásának jóvoltából itt megnézhetünk.

kislany_7.png

IMDb

 

A blogon a kommentelés szabályaiért kérem kattintson ide!

 

Keresd a privát Facebook blogomat is: 365 Nap 

Ha tetszett az írás további filmekért és ajánlókért keress és like-olj minket a Facebook-on is, a friss posztokért kövess a Twitter-en vagy a Google Plus-on, videókért keresd és iratkozz fel a Youtube csatornánkra.

twitter.jpeg youtube.png download (1).jpeg download (2).jpeg
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarfilmorokseg.blog.hu/api/trackback/id/tr616658251

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Videóajánlat: az első magyar színes film Lúdas Matyi (1949) Ranódy László és Nádasdy Kálmán rendezésében 2014.09.14. 15:15:42

Szó került már a blogon az első Magyarországon készült filmfelvételekről és az első magyar hangosfilmről, sőt a Magyar Televízió kísérleti adásáról is. Az első magyar színes játékfilm apropója legyen, hogy ma 95 évvel ezelőtt, 1919. szeptember 14-én ma...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása