A korabeli kritika sem művészi erényei miatt méltatta a következő filmet, hanem a hiánycikknek számító szórakoztató kalandfilm kategóriába sorolta. Sas György kritikájában a Film, Színház, Muzsika 1976. november 13-i számában így írt a "Kísértet Lublón"-ról:

"A rendezés munkája kidolgozott, szabályos tempóvételű, nem fordít hátat a mesei követelményeknek, legjobb pillanatait a kísértet megjelenései, a nyomában kitörő emberi reakciók, valamint Strang működése adják. Igaz, nem ártana néhol kis tempógyorsítás, kiváltképp a díszletben játszódó párbeszédes jeleneteknél, valamivel több ötlet és humor, hogy a 'kísérteties' kacagás ne csak kitörjön, hanem mindvégig benne is bujkáljon a filmben. Mindez azonban nem csökkentheti egy mostanában annyira hiányzó új szórakoztató magyar film fogadtatása feletti örömünket.”

A film alapjául szolgáló Mikszáth Kálmán regény, A lublói ember (Kísérteties história) címmel 1892-ben jelent meg a Pesti Hírlap-ban folytatásokban. A XVIII. századi szepességi hiedelmek alapján írt könyvről Mikszáth Kálmánné az emlékirataiban azt állította, hogy férjé szepességi képviselők által ismerkedett meg a lublói kísértetről szóló históriával. Az író viszont a regény 1893-ban kelt függelékében azt írja, hogy ifjabb Matirko Bertalan Egy szepességi népmondáról című „igen csinos értekezése” által szerzett tudomást a legendáról. Az 1893-ban megjelent könyv sikerre való tekintettel a következő évben a Vasárnapi újság is leközölte a folytatásokat. Az író bravúros módon avatja be az olvasóját a szepességi polgárság babonákkal teli hétköznapjaiba, ahol valójában hiedelmek és az ész ütköznek meg. Ez a konfliktus jelenik meg a könyv lapjain: a történet számos szereplője abban hisz, ami valójában nincs, és azt nem veszi észre, ami viszont van nyilvánvalóan az orra előtt zajlik.

A történet a XVIII. század elején a Szepességben játszódik, amely akkor még Lengyelország záloga volt a Habsburg Birodalomtól. A történet a kétes hírnevű borkereskedő Kaszperek Mihály (Cserhalmi György) rejtélyes halála és halálból való állítólagos visszatérése körül bonyolódik. Az igazság kiderítése Bécsből érkezik Strang inspektor (Garas Dezső), aki nyomába ered a szép özvegynek, Jablonszka Máriának (Bordán Irén) és a bonyodalmas szálaknak. Lubló város sztarosztája (lengyel királyi koronabírtok felügyelője), Lubomirszky Tivadar (Márkus László) által belekeveredik a történetbe II. Ágost lengyel király is (Kállai Ferenc). Szokásomhoz híven, nem bocsátkozom részletekbe a film történetével kapcsolatban, akit érdekel, megnézi.

Bár a könyv megfilmesítésének ötlete már 1935-ben is felmerült, később egy angol-magyar koprodukcióban képzelték el, amelyben a városi legendák szerint Orson Welles is szerepet vállalt volna. A sikertelen próbálkozások után végül is a forgatást 1975-ben Bán Róbert és Molnár Gál Péter forgatókönyve alapján kezdték el. A Bán rendezte filmben hallható zene Petrovics Emil munkája, a filmet Somló Tamás operatőr fényképezte, a korhű kosztümökért Kemenes Fanny jelmeztervező, a díszletekért Romvári József felelt. A film belső jeleneteinek nagy részét a Mafilm műtermeiben rögzítették, Pasaréten. A Lubló főterén játszódó jeleneteket, Kaszperek holttestének elégetését Kőszegen vették fel, II. Ágost király palotájának filmbeli helyszíne a fertődi kastély volt. A bozlácsnyai kolostor udvarán játszódó részeket, szintén a Fertődhöz közeli Röjtökmuzsaj akkoriban gyermek nyaraltatására használt kastélyának udvarán vették fel.

A filmben igazán mély tartalmakat ne keressünk, a történetszövés és a színészi játékok azonban elegendőek ahhoz, hogy kiváló és kikapcsoló szórakozást nyújtson ennek a kalandfilmnek a valamivel több, mint 90 percre. Bár a mai akciófilmek, horror és kísértetfilmek látványorgiái után némi retró érzés keríthet minket hatalmába, ez azonban ez azonban inkább a film előnyére, mint hátrányára szolgál. Erről bárki meggyőződhet ezen a linken. Jó szórakozást.

IMDb

A blogon a kommentelés szabályaiért kérem kattintson ide!

Keresd a privát Facebook blogomat is: 365 Nap 

Ha tetszett az írás további filmekért és ajánlókért keress és like-olj minket a Facebook-on is, a friss posztokért kövess a Twitter-en vagy a Google Plus-on, videókért keresd és iratkozz fel a Youtube csatornánkra.