Valószínűleg minden nemzeti ünnepünkhöz kapcsolódóan találhatunk olyan filmalkotást, amely pontos korrajza annak az időszaknak amiben készült. Az 1977-ben készült Veri az ördög a feleségét Bereményi Géza írásából András Ferenc rendezése.  

A Hunnia Filmstúdióban készült film talán legjobban a cseh újhullám hatását tükrözi, egyszerre humoros és melankólikus, emelkedett és földhözragadt. Jól ábrázolja a 70-es évek közepének magyarországi viszonyait, a vallásos hagyományok keveredését a szocialista viszonyokkal. Múlt és jelen egyszerre jelenik meg a képkockákon, körmenet és víziparádé, Szent István, az Alkotmány és a kommunista rendszer által a naphoz rendelt Új Kenyér Ünnepe, "elvtársozás" és "tiszteltessék". A film jól ábrázolja az (azóta is) általános probléma alkoholfogyasztást, ünnepek idején az átlagember hedonista étkezési szokásait, a Kádár-rendszerben kialakult "kijárásos" rendszert, az új szocialista elit stresszes életét. Éles a kontraszt a budapesti urbánus és a hagyományos életet élő Balaton-felvidéki család, az ebből adódó helyzetkomikumokat a rendező kiválóan használja ki.

A Balaton-felvidéki vasutas család vendégségbe várja a pesti rokont, annak funkcionárius főnökével és családjával. A családot dominánsan irányító Kajtárné (Pásztor Erzsi kiváló alakítása) a pazar vendéglátással szeretné elérni, hogy gyerekei jobb álláshoz jussanak. A fantasztikus ételsorral, amelytől a nézőnek is alaposan megjön az étvágya, a gyomorbeteg és stresszes Vetro elvtárs (Anatol Constantin) nem tud mit kezdeni. A gyakorlatilag gyógyszeren, cigarettán és kávén élő funkcionárus szinte megbotránkozva, de féltékenyen nézi az egészséges vidéki ember étvágyát és alkoholfogyasztási szokásait. A visszás helyzetet menteni akaró szereplők, a kissé alkoholista vasutas Kajtár (Szabó Lajos) és a Budapestre került húga Kajtár Jolán (Pécsi Ildikó), mind jól és alaposan megrajzolt figurák. Az id. Kajtár szerepében folyton anekdotázó Sarlai Imre, igazi főnyeremény, szájából elfolytában hallhatjuk a vallásos és munkásmozgalmi múlt eklektikus elegyét. A két család közötti éles kontrasztot talán a fiatal szereplők egymásra találása oldja fel, a Kajtár Marika (Fésüs Mária) és Vetró Rita (Szakács Zsuzsa) kettőse a fiatalság nyitottságát ábrázolja. Némi pikantériát is tartalmaz a film, a csodaszép, Svédországot megjárt Vetro lány szinte teljes természetességgel vetkőzik félmeztelenre a kertben. A film mellesleg kiváló gasztrofilm is, nemcsak a lucullusi ebéd elfogyasztását, hanem annak elkészítését is testközelből láthatjuk.

Egyszerre éles társadalmi szatíra és egy magyar "Nagy zabálás", természetes a végén a nemzetet egybeforrasztó augusztus 20-i tűzijátékkal. Kiváló szórakozás sok viszontagságot megért nemzeti ünnepünkre. A film operatőre Koltai Lajos volt, a filmben hallhatjuk Knézy Jenőt kommentátorként és a tévében feltűnő klasszikus zenei betéteket Kobayashi Ken-Ichiro vezényli.  A film számos hazai díj mellett a film 1978-ban elnyerte a Karlovy Vary-i Filmfesztivál fődíját is.

IMDb

A blogon a kommentelés szabályaiért kérem kattintson ide!

Keresd a privát Facebook blogomat is: 365 Nap 

Ha tetszett az írás további filmekért és ajánlókért keress és like-olj minket a Facebook-on is, a friss posztokért kövess a Twitter-en vagy a Google Plus-on, videókért keresd és iratkozz fel a Youtube csatornánkra.