Magyar Filmörökség

Magyar filmekről szubjektíven

Magyar eastern újratöltve: Szomjas György filmje a Rosszemberek (1978)

2014. szeptember 26. 15:03 - Magyar Filmörökség

Ahogy az Egyesült Államokban készült western filmeknek, úgy a néhány filmet jegyző itthoni felhozatalnak a főszereplői is a mindenkori társadalmi változások vesztesei. Szomjas György első filmjében, a korábban szóba került Talpuk alatt fütyül a szélben (1976), a reformkorba lépő magyarországi viszonyokkal gyűlt meg a baja a szabadsághoz szokott pásztoroknak, az azt követő Rosszemberek (1978) a dunántúli betyárok öntörvényű, kegyetlen és erőszakos világát mutatja be, már az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot követő időszakban, közvetlenül a Kiegyezés (1867) előtt.

rosszemberek_2.png

Az 1864-ben játszódó véres eseményeket a marcali bíró meggyilkolása robbantja ki, akit egy rablás során felismer Gelencsér Jóska (Derzsi János) haramiavezér és így vesz bosszút öccse halálán. A véres bosszú nyomán elszabaduló erőszak már szinte megállíthatatlannak tűnik, de a Nyugat-Magyarország fejlődéséhez szükséges vasútvonal fejlesztéséhez elengedhetetlen a környék pacifizálása.

Rosszemberek_1.png

" - Hogy híjják kegyedet? - Akasztófának hívnak!

- Akkor ez a siralomház! - A szülőházam! "

Gelencsér Jóska álarcban (Derzsi János) és a marcali bíró lánya

 

Mérey fõispán (Benedek MiklósHegyessy fõszolgabírót (a később szinte magyarrá lett bolgár-szerb származású Đoko Rosić fantasztikus alakításával, és Bujtor István magyar hangjával) küldi a banditák nyomába. Hegyessy bírónak nincs könnyű dolga, ahogy az Alföld népének szabadságszeretetében úgy a Dunántúl szegényparasztjainak lelkületében is mélyen gyökerezik az alapvető ellenállás minden felülről jövő rendszabály ellen. A nyomorgó földművesek jó szívvel inkább a haramiákat támogatják, mintsem kiszolgálnák a késő feudális rend helytartóit. A pandúrok pedig inkább mulatnak együtt a rablókkal, mintsem üldöznék azokat.

Rosszemberek_5.png

" - A sakál vonyít ha fél, nem az ember."

Gelencsér Jóska (Derzsi János)

 

Szegénység, nyomor és kilátástalanság az egyik oldalról, a gazdasági fejlődés ígéretével kecsegtető infrastruktúra fejlesztése a másikról. A Rosszemberek alapvető kérdései nem kisebbek, minthogy kik lesznek a nyertesei és kik a vesztesei ezeknek a változásnak. Az idők szavát néhányan meghallják, Soromfai József (Dörner GyörgyGelencsér egyik embere büntetlenségért cserébe kész elárulni a bandavezért. Felesége Kati (Kiss Mari élethű alakítása) próbál közvetíteni a szolgabíró felé, kevés sikerrel. A szolgabíró nem válogat az eszközökben: zsarolás és erőszak követi útját, egyike azoknak a kérlelhetetlen embereknek, aki gátlás nélkül teljesíti feljebbvalói akaratát. A cél érdekében még velük is hajlandó konfrontálódni a csárdák bezáratása kapcsán. Az eszkalálódó erőszakot látva, alku végül is megköttetik, Soromfainak szabad elvonulást ígér Gelencsér Jóska fejéért.

rosszemberek_10.jpg

"- Velük vagy ellenük, nem tudni ma már mi a veszélyesebb!"

Hegyessy fõszolgabírót (Đoko Rosić magyar hangja Bujtor István

 

Rosszemberek_4.png

" - A vasútvonalról van szó, ami vármegyénket az ország és Európa vérkeringésébe kapcsolja. De ezt ilyen barbár körülmények között magunknak soha ki nem vívhatjuk. Érti ezt, főbíró Uram? Ezek a haramiák eddig legalább csak papokat és zsidókat raboltak! A köznépet nem bántva így a nevére vergődtek bizonyos népszerűségnek. De most, hogy a birtokosokat támadjak, olyan felzúdulás támad ami előtt meg nem állhatunk!"

Mérey fõispán (Benedek Miklós)

 

rosszember_8.png

 "- Mélyre kell menni, Kegyelmes Uram!  A segítőket kell feltalálnom!"

Hegyessy fõszolgabírót (Đoko Rosić)

Hazugság, ármány és árulás: az elszabadult erőszaknak nemcsak a bűnösök, hanem válogatás nélkül mindenki  az áldozata lesz. Ahogy a bajszok, szakállak, hajak, subák és kalapok között az arcok néha azonosíthatatlanok, annyira összekeverednek a jó és rossz szerepek, a bűnös és ártatlan karakterek. Ilyen szempontból ismét csak a western filmek világánál tartunk, amelyekben az erőszak nem erkölcsi kérdés volt (a percenkén lelőtt emberek látványa nem okozott sokkot senkiben), hanem egy velünk született alapvető tulajdonság gát nélküli tombolása, amelyben a néző és a filmkészítő is cinkos volt. A realizmusával ez a film azonban sokkal több ennél, nem hasonlít egyetlen John Ford opusra sem, sokkal inkább Sam Peckinpah nihilizmusából táplálkozik. Az erőszaktevők és elszenvedők nem figurák a vásznon, érezzük a vér és adrenalin illatát, ezek mi vagyunk.

Hogy kik is a rosszemberek? Azok akik a népét nyomorban és tudatlanságban tartják? Azok akik ez ellen lázadnak? Vagy azok, akik bármelyik oldallal kollaborálnak? Hegyessy bíró vagy a martalóc, Gelencsér? Mérey fõispán vagy az áruló Soromfai? Ezeket a kérdéseket már magunknak kell megválaszolnunk, azonban talán rájöhetünk arra, hogy az oktalan erőszakot nem a genetika határozza meg, hanem a kilátástalanság és a nyomor szüli. Olyanok, akiknek nincs mit veszteniük, csak szabadságukat azt az életük árán is védelmezik. A filmből nemcsak a (magyar) népi érzületet, hanem általános emberi igazságokat is kiolvashatunk, ha nyitott szemmel nézzük.

rosszember_7.png

Soromfai Kati (Kiss Mari)

Ennek a mozinak egyetlen hibáját tudnám megemlíteni, széles vásznon kellett volna forgatni, azonban kevés olyan magyar film van számomra amely műfajában ennyire tökéletesre sikerült. Nos, Szomjas második próbálkozása a "magyar easter"-nel ilyen film, a Rosszemberek tökéletes filmalkotás. A tragédia és tragikomédia jó arányban adagolt elegye, pont annyira sokkol, amennyire megmosolyogtat és elgondolkodtat. A jól megírt történet, a rövid, de találó párbeszédek (Dobai Péter írói munkája), a zene (Sebö Ferenc), érdekes képi megoldásaival a fényképezés (Halász Mihály) mind előre viszi a filmet, hogy egy hibátlan egésszé álljon össze. 

Hogy végül is lejárt vagy csak éppen elkezdődött a leszámolás után a rosszemberek kora, az szintén a nézőre van bízva, hogy eldöntse. A korok változnak és ebben a változásban vannak győztesek, vesztesek, a tragédia talán abban áll, hogy nem mindig választhatjuk meg, hogy melyik oldalra kerülünk. Feltétlenül nézzétek meg azt a filmet!

rosszemberek_9.png

"- A logikát nem rendelhetem alá a vakon tisztelt feljebbvalói szónak!"

Hegyessy fõszolgabírót (Đoko Rosić)Gelencsér Jóska (Derzsi János) és Soromfai (Dörner György

 

 

A blogon a kommentelés szabályaiért kérem kattintson ide!

Keresd a privát Facebook blogomat is: 365 Nap 

Ha tetszett az írás további filmekért és ajánlókért keress és like-olj minket a Facebook-on is, a friss posztokért kövess a Twitter-en vagy a Google Plus-on, videókért keresd és iratkozz fel a Youtube csatornánkra.

twitter.jpeg youtube.png download (1).jpeg download (2).jpeg

 

 

 

 

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://magyarfilmorokseg.blog.hu/api/trackback/id/tr726727841

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Takács Sándor hentes és mészáros (Hatvan) 2014.09.29. 11:35:20

"Hegyessy fõszolgabíró" ilyen hosszú hajjal????
Eh, erről üvölt, hogy a szinésznek ilyen a haja, és nem vágatta le semmi pénzért...

Magyar Filmörökség 2014.09.29. 11:37:38

@Hoppácska: Ohh, hát ez a XIX. század volt. Csak a XX. század második felétől kezdve van bármi köze a hosszú haj viseletének és a társadalmi poziciónak. Ez olyan, mintha Kossuth-ot hipsternek gondolnád a szakálla miatt. :))))))))

Ba Billi 2014.10.29. 21:34:34

"betyár jó" forgatás volt :)) megsirattam ;))
Köszönöm !

Oldfan 2015.01.20. 11:07:11

Tényleg kellett volna a szélesvászon. (Ami jelen esetben egy szó, mert nem valami szövet jelzője., hanem összetett szó. Nem kell hinni a helyesírás ellenőrzőnek...:)) Elkészült volna a magyar "Vad banda."
Remek filmhez jó cikk készült. "Carry on...."