Ahogy az Egyesült Államokban készült western filmeknek, úgy a néhány filmet jegyző itthoni felhozatalnak a főszereplői is a mindenkori társadalmi változások vesztesei. Szomjas György első filmjében, a korábban szóba került Talpuk alatt fütyül a szélben (1976), a reformkorba lépő magyarországi viszonyokkal gyűlt meg a baja a szabadsághoz szokott pásztoroknak, az azt követő Rosszemberek (1978) a dunántúli betyárok öntörvényű, kegyetlen és erőszakos világát mutatja be, már az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot követő időszakban, közvetlenül a Kiegyezés (1867) előtt.

Az 1864-ben játszódó véres eseményeket a marcali bíró meggyilkolása robbantja ki, akit egy rablás során felismer Gelencsér Jóska (Derzsi János) haramiavezér és így vesz bosszút öccse halálán. A véres bosszú nyomán elszabaduló erőszak már szinte megállíthatatlannak tűnik, de a Nyugat-Magyarország fejlődéséhez szükséges vasútvonal fejlesztéséhez elengedhetetlen a környék pacifizálása.

" - Hogy híjják kegyedet? - Akasztófának hívnak!

- Akkor ez a siralomház! - A szülőházam! "

Gelencsér Jóska álarcban (Derzsi János) és a marcali bíró lánya

Mérey fõispán (Benedek Miklós) Hegyessy fõszolgabírót (a később szinte magyarrá lett bolgár-szerb származású Đoko Rosić fantasztikus alakításával, és Bujtor István magyar hangjával) küldi a banditák nyomába. Hegyessy bírónak nincs könnyű dolga, ahogy az Alföld népének szabadságszeretetében úgy a Dunántúl szegényparasztjainak lelkületében is mélyen gyökerezik az alapvető ellenállás minden felülről jövő rendszabály ellen. A nyomorgó földművesek jó szívvel inkább a haramiákat támogatják, mintsem kiszolgálnák a késő feudális rend helytartóit. A pandúrok pedig inkább mulatnak együtt a rablókkal, mintsem üldöznék azokat.

" - A sakál vonyít ha fél, nem az ember."

Gelencsér Jóska (Derzsi János)

Szegénység, nyomor és kilátástalanság az egyik oldalról, a gazdasági fejlődés ígéretével kecsegtető infrastruktúra fejlesztése a másikról. A Rosszemberek alapvető kérdései nem kisebbek, minthogy kik lesznek a nyertesei és kik a vesztesei ezeknek a változásnak. Az idők szavát néhányan meghallják, Soromfai József (Dörner György) Gelencsér egyik embere büntetlenségért cserébe kész elárulni a bandavezért. Felesége Kati (Kiss Mari élethű alakítása) próbál közvetíteni a szolgabíró felé, kevés sikerrel. A szolgabíró nem válogat az eszközökben: zsarolás és erőszak követi útját, egyike azoknak a kérlelhetetlen embereknek, aki gátlás nélkül teljesíti feljebbvalói akaratát. A cél érdekében még velük is hajlandó konfrontálódni a csárdák bezáratása kapcsán. Az eszkalálódó erőszakot látva, alku végül is megköttetik, Soromfainak szabad elvonulást ígér Gelencsér Jóska fejéért.

"- Velük vagy ellenük, nem tudni ma már mi a veszélyesebb!"

Hegyessy fõszolgabírót (Đoko Rosić magyar hangja Bujtor István) 

" - A vasútvonalról van szó, ami vármegyénket az ország és Európa vérkeringésébe kapcsolja. De ezt ilyen barbár körülmények között magunknak soha ki nem vívhatjuk. Érti ezt, főbíró Uram? Ezek a haramiák eddig legalább csak papokat és zsidókat raboltak! A köznépet nem bántva így a nevére vergődtek bizonyos népszerűségnek. De most, hogy a birtokosokat támadjak, olyan felzúdulás támad ami előtt meg nem állhatunk!"

Mérey fõispán (Benedek Miklós)

 "- Mélyre kell menni, Kegyelmes Uram!  A segítőket kell feltalálnom!"

Hegyessy fõszolgabírót (Đoko Rosić)

Hazugság, ármány és árulás: az elszabadult erőszaknak nemcsak a bűnösök, hanem válogatás nélkül mindenki  az áldozata lesz. Ahogy a bajszok, szakállak, hajak, subák és kalapok között az arcok néha azonosíthatatlanok, annyira összekeverednek a jó és rossz szerepek, a bűnös és ártatlan karakterek. Ilyen szempontból ismét csak a western filmek világánál tartunk, amelyekben az erőszak nem erkölcsi kérdés volt (a percenkén lelőtt emberek látványa nem okozott sokkot senkiben), hanem egy velünk született alapvető tulajdonság gát nélküli tombolása, amelyben a néző és a filmkészítő is cinkos volt. A realizmusával ez a film azonban sokkal több ennél, nem hasonlít egyetlen John Ford opusra sem, sokkal inkább Sam Peckinpah nihilizmusából táplálkozik. Az erőszaktevők és elszenvedők nem figurák a vásznon, érezzük a vér és adrenalin illatát, ezek mi vagyunk.

Hogy kik is a rosszemberek? Azok akik a népét nyomorban és tudatlanságban tartják? Azok akik ez ellen lázadnak? Vagy azok, akik bármelyik oldallal kollaborálnak? Hegyessy bíró vagy a martalóc, Gelencsér? Mérey fõispán vagy az áruló Soromfai? Ezeket a kérdéseket már magunknak kell megválaszolnunk, azonban talán rájöhetünk arra, hogy az oktalan erőszakot nem a genetika határozza meg, hanem a kilátástalanság és a nyomor szüli. Olyanok, akiknek nincs mit veszteniük, csak szabadságukat azt az életük árán is védelmezik. A filmből nemcsak a (magyar) népi érzületet, hanem általános emberi igazságokat is kiolvashatunk, ha nyitott szemmel nézzük.

Soromfai Kati (Kiss Mari)

Ennek a mozinak egyetlen hibáját tudnám megemlíteni, széles vásznon kellett volna forgatni, azonban kevés olyan magyar film van számomra amely műfajában ennyire tökéletesre sikerült. Nos, Szomjas második próbálkozása a "magyar easter"-nel ilyen film, a Rosszemberek tökéletes filmalkotás. A tragédia és tragikomédia jó arányban adagolt elegye, pont annyira sokkol, amennyire megmosolyogtat és elgondolkodtat. A jól megírt történet, a rövid, de találó párbeszédek (Dobai Péter írói munkája), a zene (Sebö Ferenc), érdekes képi megoldásaival a fényképezés (Halász Mihály) mind előre viszi a filmet, hogy egy hibátlan egésszé álljon össze. 

Hogy végül is lejárt vagy csak éppen elkezdődött a leszámolás után a rosszemberek kora, az szintén a nézőre van bízva, hogy eldöntse. A korok változnak és ebben a változásban vannak győztesek, vesztesek, a tragédia talán abban áll, hogy nem mindig választhatjuk meg, hogy melyik oldalra kerülünk. Feltétlenül nézzétek meg azt a filmet!

"- A logikát nem rendelhetem alá a vakon tisztelt feljebbvalói szónak!"

Hegyessy fõszolgabírót (Đoko Rosić), Gelencsér Jóska (Derzsi János) és Soromfai (Dörner György) 

A blogon a kommentelés szabályaiért kérem kattintson ide!

Keresd a privát Facebook blogomat is: 365 Nap 

Ha tetszett az írás további filmekért és ajánlókért keress és like-olj minket a Facebook-on is, a friss posztokért kövess a Twitter-en vagy a Google Plus-on, videókért keresd és iratkozz fel a Youtube csatornánkra.