Ma 5 éve, hogy elhunyt Bujtor István (született Frenreisz István, 1942. május 5. – 2009. szeptember 25.), az 1970-es és 1980-as évek egyik legtöbbet foglalkoztatott magyar színésze. Nagyapja a híres vendéglátós Gundel Károly volt, féltestvére az egyik legnagyobb magyar tehetségű színész Latinovits Zoltán, édestestvére Frenreisz Károly rock zenész voltak.

A későbbi színész három évig a budapesti Piarista Gimnáziumba járt, majd a József Attila Gimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel, mégsem vették fel az orvosi egyetemre. Egy évig pincérkedett, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakára iratkozott be. 1966-ban szerzett diplomát, de nem dolgozott soha közgazdászként a szakmájában. Másodéves egyetemistaként kapta első szerepét Máriássy Félix Karambol című filmjében. Diplomaszerzése után a Győri Kisfaludy Színházhoz került, majd 1968-ban a fővárosi József Attila Színház kötött vele szerződést. 1971-től a Pécsi Nemzeti Színház, majd 1976-tól a budapesti Vígszínház tagja lett. 1978-ban került a Mafilmhez. 1989-től kilenc éven át a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt, majd 1993-tól a Mahir Film Kft. vezetője volt. 2007-től haláláig a Veszprémi Színház igazgatójaként működött, mellette Eperjes Károly lett a művészeti vezető.Az 1990-es években teljesen visszavonult a filmgyártástól (az 1996-os Rejtő Jenő megfilmesítés, A három testőr Afrikában kivételével), majd a 2000-es években tért vissza a Pogány Madonnából megismert Ötvös Csöpi reinkarnációjával, a televízió számára készült, a gyengécskére sikerült Zsaruvér és Csigavér sorozattal.

2009. szeptember 25-én bekövetkezett sajnálatosan korai halála szakította meg színházigazgatói pályafutását. Ismert kötödése miatt a Balatonhoz és a vitorlázáshoz Balatonszemesen temették el 2009. október 1-jén. 2013. május 5-én, 71. születésnapján Balatonfüreden, a Vitorlás-téren felavatták egész alakos szobrát, amely Farkas Ádám Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotása és kormányosként ábrázolja Bujtort egy vitorláson.

Az évfordulóra összeszedtem 5 filmet illetve sorozatot amiben nagyon szerethettük Bujtor Istvánt. Nem tudom eldönteni és nem is állítom, hogy ezek a legjobb alakításai, azonban ezek azok a szerepek amelyekben legtöbben megismerhették a színészt.

A fotón A kőszívű ember fiai filmváltozatának farkas-kaland jelenetében, Bitskey Tiborral látható, amelyet Gödöllőn 1965. január 22-én vettek fel. 

1. Az oroszlán ugrani készül (1968)

Feltehetőleg a James Bond sorozat sikerén felbuzdulva - amit ideológiai okokból nyilván nem vetítettek itthon akkoriban - készítette el Révész György ezt a mai szemmel néhol naivnak mondható, de nagyon is szórakoztató kalandfilmet. A kalandos történetben egy náci háborús bűnös által kifejlesztett és elrejtett világpusztító biológiai fegyver megszerzéséért küzdenek egymással a Rosszak (egy nácikból álló bűnöző csoport) és a Jók, a jugoszláv rendőrség ügynökei, élén a kemény öklű, de férfiasan vonzó szuperügynök, Menő Fej, akit az ekkor 26 éves Bujtor István alakít. A filmben megjelenik az Illés-zenekar, főcímzenéje Illés Lajos és Bródy János szerzeménye, a "Miért hagytuk, hogy így legyen?" című dal, amely gyorsan slágerré lett. A főbb szerepeket közkedvelt magyar színészek játszották, mint Ajtay Andor, Madaras József, Psota Irén, Szendrő József és Farkas Antal. Mellettük korabeli hírességek, más műfajban sztárok is megjelentek a filmvásznon, mint a revütáncos Medveczky Ilona, a táncdalénekes Koós János vagy az olimpiai bajnok ökölvívó Papp László. A filmet az akkori jugoszláv (ma horvátországi) Dubrovnikban és a (ma hercegovinai) Mostarban forgatták, látványos tengerparti autós üldözéssel, a szigetek közötti hajókázással és a történelmi óvárost bemutató  légi felvételekkel. A film kiváló retro alkotásként továbbra is népszerű, azonban a 40 éves évfordulóra, 2008-ban megjelent DVD változat jelenleg nem elérhető.

2. Talpuk alatt fütyül a szél (1976)

A Szomjas György féle eastern-ről korábban részletesen írtam, a filmben alakított hallgatag igazságtevő Mérges Balázs szerepét, mintha Bujtor Istvánra szabták volna. A Szűcs Sándor néprajzi gyűjteménye alapján megrajzolt, a Karcag környéki pusztákban játszódó történetben dráma és tragikomédia keveredik, a humor és a szatíra legalább annyira erőssége, mint a sötét drámaiság. A felvételek a képi világért felelős Ragályi Elemér világhírű operatőr, a korhű kosztümök Vincze Zsuzsa munkáját dicsérik, Krajcsovics János által megteremtett díszletek között, Sebő Ferenc zenéjével. A MAFILM Hunnia Stúdió-ban készült alkotás, Szomjas György második rendezése 1977-ben elnyerte a Magyar Filmkritikusok Díját.

3. BUÉK (1979)

Nem csak Bujtor István, de a magyar film történetének is egyik legjobb filmje és legalulértékeltebb alkotása. Ha a Kádár-rendszert három periódusra bontjuk (konszolidáció az 1960-as években, pangás az 1970-esekben, és a bomlás az 1980-as években) akkor Szörény Rezső filmje a középső időszak tökéletes és pengeéles látlelete, egy nap történéseibe sűrítve. Itt már szó sincs a 60-as évek végének lázadó szellemiségéről, az akkori fiatal értelmiségi generáció betört és a pangó rendszer keretein belül mély nihilbe, alkoholizmusba és hedonizmusba süllyedve próbál az szakmai és magánéletben boldogulni. A film dramaturgiájának és fényképezésének hihetetlen zaklatott feszültsége egy korhangulatot ad vissza, de az ünnepek ürügyén részegségből részegségbe menekülő emberek tragédiája nem ismeretlen, talán még manapság sem. Szeretném kerülni a sablon blogger töltelék-kifejezéséket, de a szocialista időszak megértéséhez és valóban kötelező filmalkotás. Aki másfél óra tömény retró helyett egy némileg spoileres kritikát olvasna az itt megteheti, de inkább a film megnézését javaslom. Kedvcsinálónak a szereposztás: a központi triót Bálint András, Bodnár Erika és Bujtor alkotja, de kisebb szerepekben láthatjuk Temessy Hédit, Esztergályos Cecíliát és Haumann Pétert. A kamerákat Zsombolyai János kezelte bravúrosan. 

4. Sándor Mátyás (1979)

A magyar-olasz-francia-német (akkor még NSZK) együttműködésben készült 6 részes tévéfilm sorozat Jules Verne azonos című regénye alapján készült, a részeket Olaszországban vették fel. A történet a 1859-be kalauzol minket, amikor Sándor Mátyás gróf, akit az író Habsburg–Toscanai Lajos Szalvátor főhercegről mintázott, ismételten felkelést szervez a Habsburg-ház uralkodása ellen. A felkelést elárulják, a grófot letartoztatják és hatalmas vagyonára illetéktelenek teszik rá a kezüket. Később különleges képessége segítségével megszökik fogva tartói elől és 15 évvel később visszatér, hogy bosszút álljon. Ez a sorozat valóban legendássá vált és Sándor Mátyás (Dr. Antekirtt) alakja szinte összeforrt a színészével. A sorozat rendezője Jean-Pierre Decourt volt, a forgatókönyvet Claude Desally írta, a dramaturg Békés József volt. Bujtor István partnerei a főbb szerepekben külföldi színészek voltak: Ivan Desny (Szathmáry), Amadeus August (Báthory István), Claude Giraud (Torontál Simon), Monika Peitsch (Torontálné), Giuseppe Pambieri (Sárkány). A filmet itthon és Olaszországban, Németországban és Franciaországban is nagy sikerrel vetítették a televízióban. DVD változat ismételten csak nem elérhető.

5. Pogány Madonna (1980)

Nem művészi értékei miatt szeretjük ezt a szocialista viszonyokra szabott akciófilmet: ha a film realistás-érzékét tekintjük, pontos ellentéte a korábban citált BUÉK-nak. A történet kissé sablonos, egy műkincsrablás körül bonyolódik a Balaton északi partján, a gyeremekded bunyó jelenetek a Bud Spencer filmek világát idézik. Hogy mégis miért kiemelkedő alkotás? Leginkább a filmkeretből való kikacsintásai miatt, ami egy olyan világot ábrázol, amelyre a szocialista-realizmus keretei között élő átlagemberek legfeljebb vágyakozhattak. A balatoni motoros hajón pezsgőző hölgyek, az egymásnak dobozos sört dobáló vitorlázók, hazatérő disszidensek, itt nyaraló külföldiek és a körülöttük őgyelgő piti szélhámosok, ügyeskedők világát láthatjuk, ahol szinte korlátlan hatalommal mozog (nem csak mozog benne is él) Ötvös Csöpi (Bujtor István) nyomozó. Hogy valóban létezett-e ez a világ, ahol a Balaton tényleg a Riviéra volt? Visszatekintve ez már eldönthetetlen, azonban erős túlzásai ellenére  a film betekintést enged az akkoriban zárt világ egy szegletébe. A filmet Mészáros Gyula rendezte, a forgatókönyvet Bujtor István, Mészáros Gyula és Fakan Balázs jegyezték közösen. A főszerepben, Bujtor István mellett Gór Nagy Máriát, Kern Andrást, Bánhidi Lászlót, Kállai Ferencet és Zenthe Ferencet láthattunk. A film néhány többé-kevésbé sikeres és színvonalas folytatást ért meg: Csak semmi pánik (1982), Az elvarázsolt dollár (1985), Hamis a baba (1991) valamint a már tévének forgatott és korábban említett Zsaruvér és Csigavér (2001, 2002 és 2008) sorozat. A film MaNDA kiadásban DVD-n beszerezhető.

A kiemelt pár alkotás mellett, számos rendkívüli magyar film fő és mellékszerepe, színházi előadások és tévéfilmek őrzik emlékét, alakításait 1979-ben Balázs Béla-díjjal jutalmazták. Tehetsége, eltökéltsége és munkabírása örökké hiányozni fog, ahogy hiányzott is az elmúlt 25 év magyar filmgyártásából. Nyugodjon békében!

A blogon a kommentelés szabályaiért kérem kattintson ide!

Keresd a privát Facebook blogomat is: 365 Nap 

Ha tetszett az írás további filmekért és ajánlókért keress és like-olj minket a Facebook-on is, a friss posztokért kövess a Twitter-en vagy a Google Plus-on, videókért keresd és iratkozz fel a Youtube csatornánkra.