Magyar Filmörökség

Magyar filmekről szubjektíven

"Kell egy csapat!" - Magyar filmek és a labdarúgás, focilegendák a filmvásznon

2014. szeptember 18. 15:53 - Magyar Filmörökség

Találhatunk némi párhuzamot a magyar labdarúgás és a magyar filmgyártás helyzete között, ha akarunk: sajnos a világ elhaladt mellettünk. Akár erőltetett, akár nem ez az analógia, tény, hogy a filmvászonról is lekerült a foci, mint népszerű téma és ilyen témájú filmek a "hőskorból" származnak vagy erről az időszakról szólnak. Néhány későbbi sikertől eltekintve a magyar labdarúgásnak ez az időszaka az 1970-es évek közepén lezárult, a foci is eltűnt a filmvászonról. Szeretjük vagy sem, nagy része ezeknak a filmeknek a szocialista időket idézi, még a legkésőbb készült is több, mint fél évszázadra kalauzol vissza minket a (sport) történelemben. Némelyik azt mutatja, hogy milyenek voltak az 1950-es évek, némely pedig azt, milyennek szeretnénk visszatekintve látni. Tény, hogy a sport, a szórakozás és a propaganda kétségtelenül kéz a kézben járt, ezért elég ezekre a filmekre kortörténelmi relikviaként tekinteni, nem pedig filmtörténeti csúcsteljesítménykre. Nézzük tehát, melyik magyar filmekben játszik főszerepet a manapság inkább pejoratív jelzőként használt "magyar foci". (A szűk kínálat miatt megint nem "toplista" vagy "best of", a filmek időrendben vannak felsorolva.)

fortepan_13743.jpg

A fotón az Aranycsapat 1953-ban. Lóránt Gyula, Buzánszky Jenő, Hidegkúti Nándor, Kocsis Sándor, Zakariás József, Czibor Zoltán, Bozsik József, Budai II László, guggol: Lantos Mihály, Puskás Ferenc, Grosics Gyula. 

Fotó: Fortepan

 

1. Civil a pályán (1951) rendezte: Keleti Márton

Keleti Márton filmje a klasszikus propaganda film - amiket a rendező futószalagon szállított ebben az időben - ahol az ideológiai mondanivaló háttérbe szorítja a cselekményt. Teleki Jóska (Szusza Ferenc) az állami üzem ünnepelt labdarúgója, de mivel munkáját elhanyagolja, szocialista brigádjuk lemarad a munkaversenyben. Emiatt konfliktusba kerül az élmunkás, de nem sportbarát Rácz Pistával (Soós Imre). Pista később megismerkedik Jóska húgával (Teleki Marika szerepében Ferrari Violettaés a kedvéért sportolni kezd. Hamarosan beleszeret a sportba és Marikába is. Ő lesz az üzem sportfelelőse és felhívja a figyelmet nem csak az élsport, hanem a tömegsport fontosságára. Példamutatása alapján a gyár egyre több munkása kezd aktívan sportolni. A film mellékszerepeiben is olyan színészlegendákat láthatunk, mint Görbe János, Latabár Kálmán vagy Gózon Gyula. A film érdekessége hogy a Teleki Jóskát alakító Szusza Ferenc (1923 – 2006) magyar válogatott labdarúgó, edző, az Újpesti Dózsa játékosa, a Szusza Ferenc Stadion névadója volt. Minden idők egyik leggólerősebb magyar válogatott csatára 24 válogatott mérkőzésen szerepelt 1942 és 1956 között és 18 gólt lőtt. 1978-1979 között Spanyolországban, a tavaly Bajnokok Ligája döntős Atlético Madrid-nál edzősködött. A filmben számos korabeli felvételt láthatunk labdarúgó mérkőzésekről.

civil a pályán.jpg

IMDb

 

2. A csodacsatár (1956) rendezte: Keleti Márton

Az 1956-os A csodacsatár sem tekinthető kiemelkedő filmalkotásnak, csupán egy szórakoztató vígjáték a labdarúgással kapcsolatban. A sport és a politikai áthallásait állítja a középpontba, rávilágítva a foci propaganda szerepére. Érdekes azonban majdnem 60 év távlatából megnézni ezt a filmet, nem kevés tanulsággal szolgál sok szempontból: a politikai hazugság, akarnokság a és korrupció hogy fonja körbe az egyik legszebb csapatsportot. A történet egyszerű és könnyen befogadható: Futbólia nevű kitalált állam vezetői elhatározzák, hogy az ország gyengélkedő válogatottjához elrabolják a világhírű magyar csodacsatárt. A feladattal Duca tengernagyot (Ungváry László) bízzák meg, aki követi a Svájcban játszó a magyar csapatot. A válogatott körül őgyeleg a két nyugaton élő magyar szélhámos, munkakerülő lecsúszott művész Bruno (Feleki Kamill) és Jóska (Pongrácz Imre). Jóskát véletlenül lefényképezik a csapattal és Duca tengernagy tévedésből őt raboltatja el. Amellett, hogy a főszerepekben és mellékszerepekben is kiváló szereposztásnak örülhetünk: Kiss Manyi (Aurélia), Mányai Lajos (Venturo kapitány) Schubert Éva (Művésznő), Sinkovits Imre (Riporter) és Gózon Gyula (Miniszterelnök), mellett a legnagyobb magyar labdarúgó legenda Puskás "Öcsi" Ferenc (1927 - 2006) alakítja a csodacsatárt. Ha másért nem, az ő feltűnése miatt érdemes megnézni a filmet, a rövid interjúja mellett egy korabeli meccsből is láthatunk részleteket. Az ideológiai mélyszántás ellenére szórakoztató film.

csodacsatár.png

IMDb

 

3. Két félidő a pokolban (1961) rendezte: Fábri Zoltán

Nem tudok még egy magyar filmről, amelynek története egy sztárokkal megtűzdelt hollywood-i remake-kel folytatódott volna, nos az 1961-es Fábri Zoltán filmet, 1981-ben a többszörös Oscar-díjas John Huston Menekülés a győzelembe címmel újraforgatta (Max von Sydow-val, Michael Caine-nel, Sylvester Stallone-val és Pelé-vel a főszerepben). Ebben a listában, minden hibája mellett talán a legjobb és legmélyebb mondanivalójú alkotás, amely a II. Világháború végének vészterhes időszakába kalauzol minket. A kritikusokat is megosztotta a film, egyrészt „nagyerejű, hatásos, ám végeredményben eszmeileg erősen vitatható” alkotásnak tartották, másrészt túlzott modorosságát hányták a szemére. A megtörtént eseményeken alapuló filmben (amelyről korábban szovjet film is készült) egy Ukrajnai munkaszolgálatos tábor életébe tekinthetünk be, ahol fegyelemsértésért tölti büntetését Ónódi II az egykor híres futballista. Azt a feladatot kapja, hogy a tábor meggyötört lakóiból csapatot kovácsoljon, akik a Führer születésnapján a német katonai csapat ellen játszanak. A filmet Fábri Zoltán Bacsó Péterrel közösen írta, a mai szemmel is bravurós és tanítanivaló operatőri munkát Szécsényi Ferenc végezte. A tragikomikus film próbálja kerülni a sematikus ábrázolásokat, sem a rabokat sem a fogva tartóikat nem két dimenzióban mutatja, emberséges katona éppúgy akad, mint gyáva rab. Összességében a film, néhány gyenge pillanata ellenére jól sikerült, figyelembe véve a politikailag erősen befolyást kort (az 1950-es évek végét, az 1960-as évek elejét). A főbb szerepekben Sinkovits Imrét, Garas Dezsőt, Márkus Lászlót, Molnár Tibort, Horváth Istvánt és Szendrő Józsefet láthatjuk. A Sinkovits Imre alakította Ónódi II cseleit a filmvásznon Szilágyi "Sziszi" Gyula (1923 - 2001), válogatott labdarúgó, középcsatár, edző, a Vasas csapatának Szilágyi I néven is ismert legendája mutatta be.

ketfelido.jpg

IMDb

 

4. Régi idők focija (1973) rendezte: Sándor Pál

Ha az igényes nevettetést és szórakoztatást tekintjük, akkor ebben a listában a Sándor Pál rendezte film kerülne az élre. Minarik Ede (Garas Dezső) mosodás megszállottan, minden nehézségen át dolgozik rajta, hogy összeállítsa és felsőbb osztályba juttassa csapatát a Csabagyöngye SC-t. Pénze nincs, csak mindent lebíró akarata, a erőfeszítésére rámegy az egzisztenciája és a házassága is. "Akkor mi az értelme?" tehetnénk fel magunknak a kérdést. Az 1920-as évek Magyarországon játszódó, a burleszk és a némafilm elemeit a modern film eszközeivel ötvöző alkotás egy általános érvényű tanmese, a kisembert, mint tragikus hőst állítja a középpontba. A minden várakozás ellenére a siker természetesen elmarad; a bukást azonban nem élhetjük meg kudarcként, mert nem sohasem a cél, hanem az odavezető út a fontos. Elveszthetjük a hitünket, csüggedhetünk, de sose felejtsük: "Kell egy csapat!", habár a film legkevésbé sem a "fociról" és nem is "a régi időkről" szól. A kamera mögött ismét a világhírű Ragályi Elemér állt, a film forgatókönyvét Mándy Iván novellájából Bíró Zsuzsa és Tóth Zsuzsa írta. A film szereposztása ismét fantasztikus: a főbb szerepekben Major Tamást, Esztergályos Cecíliát, Temessy Hédit, Márkus Lászlót és Vogt Károlyt láthatjuk.

régi idők focija.jpg

IMDb

 

5. 6:3 avagy, Játszd újra Tutti  (1999) rendezte: Tímár Péter

A múlt feldolgozásának egyik legjobb módja a szatíra, amin nevetünk, attól már nem félünk. Ezt a módszert használja Tímár Péter is amikor filmjének főszereplőjét visszadobja az 1950-es évekbe. Pontosabban 1953. november 25-reBoksai "Tutti" Rezső (Eperjes Károly) a focibolond kukásember születésének napjára, amely történetesen a "történelmi" angol-magyar labdarúgó mérkőzés napja. Tutti Odüsszeiája a különböző korabeli társadalmi közegekben tanulságos, azonban nem minden túlzástól mentes. Az eredményt már előre tudó kisembert hol prófétának, hol provokátornak tartják, a félelmekkel átitatott Rákosi-korszakban. A filmben mindenki megkapja a magáét, az ideológiával átszőtt köznép körei, az opportunista értelmiség és hatalom is. A film legnagyobb erénye az, hogy nem idealizálja a múltat, ebben valamennyien részt vettünk vagy részt kaptunk. A szerepet kiválóan hozó Eperjes Károly mellett, a mellékszerepekben kiváló színészeket láthatunk (a teljesség igénye nélkül): Szalay Kriszta, Kállai Ferenc, Cseh Tamás, Kern András, Reviczky Gábort, Fesztbaum Béla, Gálffi László, Bánfalvy Ágnes, Kari Györgyi és Máté Gábor. A háttérben pedig folyamatosan hallhatjuk a legendává vált mérkőzést közvetítő Szepesi György hangját.

tutti.png

IMDb

 

A filmek ebben a Youtube lejátszási listában megtekinthetők.

 

A blogon a kommentelés szabályaiért kérem kattintson ide!

 

Keresd a privát Facebook blogomat is: 365 Nap 

Ha tetszett az írás további filmekért és ajánlókért keress és like-olj minket a Facebook-on is, a friss posztokért kövess a Twitter-en vagy a Google Plus-on, videókért keresd és iratkozz fel a Youtube csatornánkra.

twitter.jpeg youtube.png download (1).jpeg download (2).jpeg

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://magyarfilmorokseg.blog.hu/api/trackback/id/tr846708241

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Egy igazán humoros film a rendszerváltás környékéről: Tímár Péter - Csapd le csacsi! (1992) 2014.09.29. 23:27:32

Tímár Péter vígjátéka már 1990-ben, a rendszerváltozás hajnalán elkészült azonban csak 1992-ben mutatták be. A történet 1989-be, a kommunista rendszer bomlásának végnapjaiba kalauzol el minket. A társadalmi nyitás humoros megközelítése egy roppant...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.