Magyar Filmörökség

Magyar filmekről szubjektíven

Irodalmi adaptációk: A Pendragon legenda (1974) Szerb Antal regényéből

2014. szeptember 03. 12:11 - Magyar Filmörökség

 "Az ember ha túl akarja élni ezt az évszázadot meg kell tanulnia végre helyesen dönteni."

 Az irodalmi feldolgozások sorában az elsőnek, egy kalandos és misztikus filmet, az 1974-ben Révész György által Szerb Antal regényéből forgatott A Pendragon legendát választottam.

Pendragon_1.png

Szerb Antal szépirodalmi főműve eklektikus próza: egyszerre krimi, történelmi regény, misztikus kísértethistória és rejtélyes legenda, ismeretterjesztő írás és ezek elképesztő humorral megformált paródiája is egyben. A regény 1934-ben jelent meg a Franklin Társaságnál és rögtön kritikai és közönség sikert aratott. Az ötletet a könyv megírására Szerb Antalnak angliai utazásai és 1929-ben hosszabb ösztöndíjas tartózkodása adta, amikor is behatóan tanulmányozta az angol irodalom legnagyobb alkotóit. Ennek a kutatómunkának az eredménye volt Az angol irodalom kistükre című kötete és későbbi regényén egyértelműen kimutathatóak az angol stílus jegyei, nem csak témaválasztásában. A történetben számos hasonlóságot találhatunk A rózsakeresztesek című tanulmányával, a kortárs kritika egyenesen posztmodernnek aposztrofálta ezt a regényt. A Pendragon legenda számos megközelítésben közel áll Umberto Eco misztikus és ezoterikus műveivel, a regényes A rózsa nevével vagy a nehezen olvasható A Foucault-ingával, de ezeket majdnem fél évszázaddal megelőzte.

Pendragon_2.png

Szinte törvényszerű volt, hogy ez a regény is megfilmesítésre kerül, cselekménye egyértelműen filmvászonra kívánkozott. A regényből a rendező Révész György írta a forgatókönyvet és filmben a korszak fantasztikus magyar színészei sorra tűnnek fel. A történelmi kort és a hátteret (az 1930-as évek elejének Angliáját) a film elején egy érdekes dokumentumfilm-betét adja meg. Megismerkedhetünk Dr. Bátky Jánossal (Latinovics Zoltán) aki "irodalmi száműzetését" tölti Angliában, mintegy Szerb Antal önmagát írva a regénybe. A rózsakeresztes (Pendragon) miszticizmus iránt feltűnően érdeklődő irodalmár óhatatlanul is belekeveredik egy rejtélyes és szövevényes történetbe, amikor előzetes figyelmeztetések ellenére eleget tesz Gwynmedrl Earl-jének (Darvas Iván) walesi kastélyába szóló meghívásnak.

Pendragon_4.png

A történetben szerepet kap egy lord rejtélyes halála és hatalmas öröksége, egy titokzatos ír világutazó, George Maloney (Bujtor István), egy volt prostituáltból lett arisztokrata feleség, Eileen St. Claire (Tordai Teri) és az Earl unokaöccse, Osborne Pendragon (Tímár Béla).

Pendragon_3.png

Pendragon_6.png

"Több dolgok vannak földön és égen, Horatio, mintsem bölcselmetek. Álmodni képes." hallhatjuk a Hamlet idézetet az eseményekkel sodródó Dr. Bátky szájából, ennek ellenére a történet előre haladtával egyre oszlik a homály a szemünk elől... "Cherchez la femme", keresd a nőt, vagy ahogy a botcsinálta kincskereső megállapítja: "Engem a nők mindig becsapnak. Vannak pillanatok, amikor teljesen úgy viselkednek, mintha emberek lennének, pedig vagy pénzt akarnak vagy tudást."

Pendragon_5.png

A mellékszerepekben is kiváló alakítást nyújt, Moór Mariann (Lene Kretzsch), Esztergályos Cecília (Pat O'Brian), Schütz Ila (Jenny), Halász Judit (Cynthia Pendragon), Kállai Ferenc (Reverend, teológiaprofesszor) vagy Tábori Nóra (Mrs. Burt és Psychic), de természetesen most sem volt film Major Tamás nélkül (James Morvin szerepében). A film zenéjét Ránki György írta, az operatőr Illés György volt, a korhű, gazdag díszleteket Sáritz József és Simonka Boldizsár tervezte. A jelmeztervező Schaffer Judit volt, látványterveket Romvári József készítette. A képi világ és a zene tökéletes összhangja teszi a filmet igazán élvezetessé.

Pendragon_71.png

A történet, az érdekesen beállított felvételek és a kimunkált színészi alakítások is azt sugallják, ezt a filmet nem kell halálosan komolyan venni, szinte semmi sem az aminek látszik, vagy pontosan az, aminek tűnik. Mai szemmel nézve talán kissé gyermekdedeknek tűnhetnek a speciális effektek, ez azonban diszkrét bájt kölcsönöz a misztikus jeleneteknek. A felszín alatt tulajdonképpen a materialista és a spirituális világnézet összecsapásának vagyunk tanúi, a változások és a jövőre vonatkozó tudományos illúziók korában. A regény keletkezésének korában még nem, a film forgatásakor már tudni lehetett, hogy a tudományos haladás nem csak előre viheti az emberiséget. "Szerintem ez borzasztó kilátás, hiszen az emberiség az új erőforrásokat nagyobb valószínűséggel fordítja rosszra, mint jóra", hallhatjuk a film elején. Az Istent játszó ember óhatatlanul bukásra és kárhozatra ítéltetett, az emberséget sem a hit és sem tudás oltárán nem áldozhatjuk fel. A mélyebb tartalom mellett a film könnyed kikapcsolódást is kínál, irodalmi és filmes szemmel nézve is színvonalas alkotással van dolgunk. A rejtélyfejtő film archeotípusa, amibe itt mi is bekapcsolódhatunk, feltétlenűl ajánlható.

Pendragon_8.png

(Még csak véletlenűl sem veszem a bátorságot, hogy pontozzam a filmeket, az IMDb-t ebből a szempontból viszonylag jó értékmérőnek tartom.)

 

A blogon a kommentelés szabályaiért kérem kattintson ide!

 

Keresd a privát Facebook blogomat is: 365 Nap 

Ha tetszett az írás további filmekért és ajánlókért keress és like-olj minket a Facebook-on is, a friss posztokért kövess a Twitter-en vagy a Google Plus-on, videókért keresd és iratkozz fel a Youtube csatornánkra.

twitter.jpeg youtube.png download (1).jpeg download (2).jpeg
9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarfilmorokseg.blog.hu/api/trackback/id/tr406660881

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Fotóalbum: Ma 83 éve született Latinovits Zoltán 2014.09.09. 18:10:54

Ma 83 évvel ezelőtt született Latinovits Zoltán, „a Színészkirály”, balladai elmondása szerint nagyapja, Gundel Károly éttermében, "éppen Krúdy Gyula bácsi asztala fölött". Kétségtelenül a magyar színjátszás és filmművészet legnagyobb tehetségű művésze...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lazók György · https://filmekapolcrol.blog.hu/ 2014.09.05. 09:14:31

Rég láttam, de úgy emlékszem a film elég zagyva volt, olyan művészieskedően szürreális.

Magyar Filmörökség 2014.09.05. 09:18:23

@Lazók György: Zagyvának talán nem zagyva, némileg szürreális, de ezért írtam, hogy nem kell komolyan venni. Nekem bejött, inkább ezt nézem, mint a Nemzet Aranyát. :)

Lazók György · https://filmekapolcrol.blog.hu/ 2014.09.05. 12:01:56

@Magyar Filmörökség: Hát, én a Nemzet aranya 2-t is szívesebben nézem. :)

Magyar Filmörökség 2014.09.05. 12:03:39

@Lazók György: Valószínűleg azért én írok magyar filmekről, mert én szeretem a magyar filmeket. Az akciófilmektől migrénem lesz. :D

2014.09.16. 17:06:16

Nekem tetszett a regény is, meg a film is, bár úgy gondolom, Révész György nem tudta a könyv komplexitását, humorát és feszültségét teljes mértékben átmenteni a filmváltozatba.
A szereplők közül jómagam szívesem emlékszem vissza Moór Mariannára is, aki a fenti szövegben szóba sem kerül. A címkék között olvasom viszont Bordán Irén nevét: őt is kedvelem, már csak ezért is érdekelne, mi köze van ehhez a filmhez. A szövegben ugyanis róla sem esik szó, csak a címkék között olvasom a nevét.

Magyar Filmörökség 2014.09.16. 17:20:46

@field 64: Véletlenül került oda Bordán Irén, Moór Marianna pedig véletlenül kimaradt. Néha előfordul ilyen hiba.

Oldfan 2014.09.16. 21:33:54

A regényt még a film készülte előtt olvastam és nagyon élveztem. Vártam is a képre vitelét, de erős csalódást éreztem a bemutatója után. Azóta újra megnéztem már, de kevéssé módosult a véleményem. Kifejezetten hátrány az irodalmi alap ismerete. Az ember óhatatlanul összehasonlítja a látottakat az olvasottakkal és a mozi nem jól jön ki az összevetésből. Azért illik elismerni róla, hogy rossznak nem mondható. Viszont az is tény, hogy a csapongó stílusa nem mindig közönségbarát, ha az átlagfogyasztót vesszük alapul. Valódi feszültség nincs benne, míg a regényben van. A humoros, - vagy annak szánt, - jelenetekhez nem árt az átlagnál fejlettebb beleérző képesség. Igazi sikert a korabeli forgalmazásakor nem aratott, de azt hiszem, ennek ellenére jó pár mai magyar rendező örülne nézettségi adatainak.

Magyar Filmörökség 2014.09.16. 21:42:42

@Oldfan: Nehéz lehetett a regényt visszaadni, és valóban nem is teljesen sikerült. Valóban kell hozzá egyfajta elfogultság, hogy igazás tessen ez a film, de nekem nagyon bejött. Főleg a film hangulata, ami nagyon jó, és a kezdés is zseniális (a híradó betét). Mai szemmel tényleg vannak benne naiv megoldások, és teljesen igazad van, hogy kifinomult humorérzék kell, hogy nevessünk rajta.

Kiváncsi lennék, mennyien nézték meg a bemutatókor, de biztos nem kevesen.
Köszönöm a kommentet.
süti beállítások módosítása